Együtt a népszavazás estéjén

Amikor fontos dolgok miatt jövünk össze barátainkkal, ismerőseinkkel, gyakran készülünk meglepetéssel. Olyan ajándékkal, amelynek mindenki örül. A Fidesz - Magyar Polgári Párt Magyarország európai uniós csatlakozásának ügydöntő népszavazását követően az FTC Kézilabdacsarnokába várta az embereket. A kézilabdacsarnokot a fellépő művészek és a többezer vendég a kultúra csarnokává változtatta, melyben közös dolgainkról esett szó.

Dátum: 2003-04-13 11:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9271
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:12:31.117214, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Automatikusan nem lesz mindenkinek jó

Mi, magyarok több mint 1000 éve itt vagyunk, Európa kellős közepén - mondta Szájer János, a Fidesz alelnöke. Úgy ismernek bennünket Európában, mint szabadságszerető, szabadságáért küzdeni tudó, hagyományaira büszke nemzetet. Talán nem véletlen, hogy a közvélemény-kutatások szerint Európában Magyarországot várják leginkább. Uniós csatlakozásunk akkor lehet sikeres, ha általa határainkon belül és túl egyaránt mindenki nyer. Szájer József rámutatott: az európai eszme ma már olyan erős, hogy azok is magukéivá tették, akik korábban a Varsói Szerződés érdekében tevékenykedtek.

A Fidesz Külügyi Kabinetjének vezetője leszögezte: automatikusan nem lesz mindenkinek jó az unióban. Vannak - sajnos kevesek -, akik saját erejükből is boldogulni fognak. Vannak olyanok, akiknek csak kicsi segítség kell, de sokan vannak, akiknek sok segítségre lesz szükségük ahhoz, hogy ne legyenek a csatlakozás vesztesei. Éppen ezért nem arra lesz szükség az elkövetkező időben, hogy a kormány leállítsa a felzárkózást segítő programokat.

Szájer József elmondta: azokat szeretik legjobban az Európai Unióban, akik kiállnak érdekeikért. Nekünk is segíteni kell magunkon - a nemzet határainkon belül és túl élő tagjain. Kormányzati programokra, nem pedig költséges, az embereket visszariasztó kampányra lesz szükség. Mindazokért, akik igennel szavaztak, mindazokért, akik nemmel, és mindazokért, akik nem mentek el szavazni. Itt és most az az utolsó időszak következik Magyarország életében, amikor a kormány kezét még nem kötik uniós szabályok, amikor még sokat tehet azért, hogy mindenki a csatlakozás nyertesévé váljon.

Nagy szavak helyett nagy tettekre van szükség

Orbán Viktor elmondta: egy alkalommal, amikor Helmuth Kohllal találkozott, megkérdezte tőle, miért épp a németek leginkább elkötelezettek Európa újraegyesítése mellett? Helmuth Kohl válaszában elmondta: az ő nemzedéke tudja, ha Európán belül nincs egység, háború lesz Európában. Épp ezért az európai nemzetek szövetsége a békéért való szövetség.

Holnaptól AZ Európai Unió polgárai leszünk - azok, akik igennel szavaztak, azok, akik nemmel szavaztak, és azok is, akik olyan fiatalok, hogy nem szavazhattak. Mi tehát a feladat? - tette fel a kérdést Orbán Viktor. Elsősorban az, adta meg saját válaszát, hogy azon kell dolgozni: mindenki a csatlakozás nyertese lehessen. A gazdák, a fuvarozók, a nyugdíjasok, a fiatalok, a bérből és fizetésből élők - mindenki. Orbán Viktor kiemelte: a rendszerváltoztatáskor kettészakadt az ország: nyertesekre és vesztesekre. Ez utóbbiak közé leginkább a vidéken és a panellakásokban élők tartoznak. Épp ezért ma azon kell dolgozni, hogy ne legyenek vesztesei a csatlakozásnak.

Ám nem pusztán gazdasági kérdés a csatlakozás. Az Európai Unió kereszténydemokrata kezdeményezésre jött létre. A különböző nyelveket beszélő nemzetek egységét a keresztény kultúrkör adja. Ez az Európa ad esélyt arra, hogy Magyarország szétszakított részei, a határon túliak is, egyesüljenek. 2004 május elsején eltűnnek a határok a felvidéken.

Antall Józsefről is megemlékezett Orbán Viktor. Antall Józsefnek köszönhetjük a csatlakozási folyamat elindítását. Határozott, biztos iránytűje volt a rendszerváltoztatás utáni első miniszterelnöknek: a nemzeti érdek.

Orbán Viktor arról is beszélt, milyen fontos, hogy ne szakadjon ketté az ország az igenek és nemek mentén. Rámutatott: az uniós csatlakozás ezermilliárd forintokban mérhető 13 éve mindenki fizeti Magyarországon. Mégsem lesz mindenki automatikusan nyertese a csatlakozásnak. Félő, hogy vesztesei ugyanazok lesznek, akik a rendszerváltás vesztesei voltak. Csak határozott kormányprogram segítségével lehetnek ők is nyertesek.

Az elkövetkező egy év hosszú idő az ünneplésre, de kevésnek bizonyulhat a munkára. Nagy szavak helyett nagy tettekre lesz szükség, valódi kérdésekre valódi válaszokat kell majd adni. Mert nem az a sorskérdés, nyithatunk-e cukrászdát Bécsben. Orbán Viktor elmondta: az elmúlt hónapok kormánypropagandájáról egy székely vicc jut eszébe. Ebben egy székely ember csónakból horgászik fiával, aki egyszer csak megkérdezi tőle, hogyan marad fenn a csónak a víz tetején? Nem tudom - válaszolja az apa. És hogyan vesznek levegőt a halak a víz alatt? Nem tudom - válaszolja az apa. És miért kék az ég? Nem tudom - válaszolja az apa. Majd a fiú: nem baj, hogy sokat kérdezek? Mire az apa válasza az: nem baj, mert ha nem kérdezel, nem is fogsz okosodni.

Nem az tart össze bennünket, hogy igennel vagy nemmel szavaztunk - mutatott rá Orbán Viktor -, hanem az, hogy magyarok vagyunk, akik a jövő nyertesei szeretnénk lenni. Párthovatartozáson túl, sőt: fölött is az lesz a feladat Brüsszelben és Strasbourgban, hogy nemzeti érdekeinket képviseljük.

Már biztosnak mondható, hogy Európa a jövőnk, de nem feledhetjük, hogy Magyarország marad a hazánk. A magyaroknak pedig az EU-ban is nyerniük kell, ezért jelszavunk továbbra is: Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Jelentések készítői, megrendelői magyaráznak

Szörényi Levente elmondta az egybegyűlteknek: a napokban kezébe került III/III-as aktájának anyaga. Egy 1984-ből származó aktának az volt a "tárgya", hogy Szörényi Levente az István a király című rockoperáját eladta az USA-nak. A rockzenész rámutatott: ma ugyanazok az emberek, akik róla ilyen jelentést készítettek, készíttettek, azt magyarázzák, hogy miért is jó, ha kiállunk az USA mellett. Ezt követően felidézte a magyarság több mint 1100 esztendejének néhány mozzanatát, megjegyezvén: annyit vesztettünk, mint senki más. Megemlítette a tatárjárást, Mohácsot, a törököket, a Habsburgokat, Trianont és 1956-ot: megannyi példa arra, hogy a nagyhatalmak mikor nem segítettek Magyarországnak.

Szörényi Levente rámutatott: most, hogy belépünk az Európai Unióba, adminisztratív eszközökkel késztethetjük Franciaországot annak orvoslására, amit Trianonnál tettek, majd arra is utalt: voltak Magyarországon, akik az iraki háború esetében kiálltak Franciaország mellett.

A magyarság egészének nyernie kell!

Tőkés Lászlóval élő telefonbeszélgetést folytatott Rákay Philip, az est házigazdája. Tőkés László minden megjelent vendéget köszöntött, s elmondta: terveivel ellentétben Szörényi Leventéhez kapcsolódik. Ő is megnézte Bukarestben a román titkosszolgálatok róla készített anyagát. Ebben az egyik bűneként azt rótták fel, hogy a 80-as években fiataloknak kölcsönadta az István a király című lemezt. Rámutatott: ugyanazok kobozták el a lemezt akkor, akik ma Romániában az EU leghevesebb hívei.

Tőkés László elgondolkodtatónak nevezte az alacsony részvételi arányt. Kifejtette: a csatlakozás legfőbb célja, hogy a magyarság egésze nyertes legyen. Mert a határon túli magyarok könnyen lehetnek vesztesek. Egyesek szerint az integráció folyamatában a határon túli magyarok tehertételt jelentenek, és megemlítette Kovács László nevét, aki azt mondta, hogy tízmillió magyar érdekét nem veszélyeztethetjük három millió határon túli magyaréval. Ezt követően meg is szakadt az egyeztetés a határon túli magyarok és a magyar kormány közt. Tőkés László hangsúlyozta: az a kérdés, hogy csak az ország vagy a nemzet fog a nyertesek közé tartozni? Nem sok jóval kecsegtetnek az utóbbi egy év "engedékeny magyar szomszédságpolitikája": a Hotel Kempinskiben történtek, a Mikulás Dzurindával folytatott tárgyalások, s a státusztörvénnyel kapcsolatos folyamatos meghátrálás. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett Erdély Trianonnal még egyszer leszakadt.

Az Európai Unióban nemzeti érdekeink érvényesítésére lesz mód. Tőkés László erre bíztatta mind elvbarátait, mind a kormányoldalt.

Egész nemzetben kell gondolkodni

Duray Miklós a Felvidékről érkezett. Beszédében emlékeztetett vasárnap lesz egy éve, hogy a Kossuth téren másfél millió ember találkozott. Duray Miklós rámutatott: ezek az emberek már akkor európaiak voltak. De európaiak voltak már 20-30 évvel ezelőtt is, amikor pedig még azok, akik ma Európáról adnak felvilágosítást, még Moszkvára vetették tekintetüket.

Az a felelősségünk Európában, hogy egész nemzetben kell gondolkodnunk. Szent Istvánnal Európát kezdtük építeni, s innen szorítottak ki minket. Európa szétszakítása 1920-ban kezdődött. Pedig a frankokkal, germánokkal együtt hoztuk létre azt, amihez csatlakozni fogunk. Duray Miklós legfontosabbként említette, hogy csatlakozásunk után végre együtt tudjuk tervezni közös jövőnket. Reméli, hogy mindazon utak, amelyeket Trianon széttagolt, egyesülni fognak, és az Ipolyon ismét lesznek hidak. Reméli, Európa arról fog szólni, hogy ismét együtt lehetünk.

Ne féljünk szeretni a hazánkat!

Bayer Zsolt egy olyan székely faluról beszélt, amely a II. bécsi döntés után is a határon túl maradt. Azt is elmondta, hogy dédszüleink álma a magyar haza megőrzése volt. Amit aztán elneveztek irredentizmusnak, sovinizmusnak. Voltak, akik akkor is megőrizték ezt az álmot, amikor az anyaországban az ostoba internacionalizmus uralkodott, s amikor nem kívánták agyonszeretni a határon túli magyarokat. Bayer Zsolt felidézte a Kisbaconban élő Benedek Elek (mint mondta: "közismerten szélsőséges, kirekesztő, nacionalista") alakját, aki fiának a következő gondolatokat vetette papírra: ne féljen szeretni a hazáját, még akkor sem, amikor az internacionalizmus a divat. Legyen inkább vad magyar mint internacionalista. Mert minél jobban szaporodik az egyik, annál nagyobb szükség lesz a másikra. Majd Bayer Zsolt megjegyezte: a népszavazás után is Magyarország marad a hazánk, mindörökké, mert a megmaradás parancsát senki nem vonta vissza.

A létező demokráciák legjobbika

Martonyi János beszéde elején leszögezte: végtelenül örül a népszavazás eredményességének és az igennek. 15 év kemény munkája van ebben az igenben, és még több idő álmodozása. Ám soha nem volt még uniós népszavazáson ilyen alacsony a részvételi arány, mutatott rá a volt külügyminiszter. Martonyi János ezt az alacsony részvétel azzal indokolta, hogy nem szeretik az emberek az üresen kongó jelszavakat, szólamokat, s azt, ha túl egyszerűnek nézik őket, és butaságot mondanak nekik. Mert a nép bölcs. Annak ellenére az igenek kerültek túlsúlyba, hogy ilyen volt a kampány.

Martonyi János elmondta: mindenkinek a csatlakozás nyertesévé kell válnia. Aláhúzta: nemsokára mindannyian együtt leszünk: a felvidékiek után jönnek az erdélyi, a vajdasági, horvátországi magyarok, s mi segíteni fogunk nekik. Az uniós csatlakozással végre túl tudunk lépni a 20. század súlyos sérülésein, s megtörténhet a nemzet határokon túli újraegyesítése.

Sokak számára nehéz volt a 13 év. Most itthon kell sokat tenni azért, hogy ne legyenek vesztesek. Brüsszel ugyanis nem veszi le a felelősséget mindenkori magyar kormány válláról, a gazdaságpolitikát, a szociálpolitikát, a nemzetiségi politikát nekünk kell kitalálnunk, a programokat nekünk kell kidolgoznunk, a forrásokat nekünk kell megteremtenünk.

A Fidesz ezért volt mindvégig az érdemi párbeszéd, az értelmes beszéd híve, és nem arról kívánta meggyőzni az embereket, hogy majd lehet-e Bécsben kávéházat nyitni - mivel korábban is lehetett.

Mi lesz Európa jövőbeni szerepe a világban? Ki tudja-e sugározni azokat az értékeket, amelyek összetartják? Mert, mutatott rá Martonyi János, nincs Európa kereszténység nélkül.

Európa tökéletlen, sok hibája van, de Európa a létező demokráciák legjobbika - mutatott rá Martonyi János. Ez pedig különösen akkor fontos, amikor Magyarországon felségsértési perek vannak, amikor veszélyben a gyülekezési szabadság. Akkor, amikor független intézmények - az Európai Unió által is garantált, független intézmények vezetőit zaklatják. Ezért is jó az Európai Unió tagjának lenni.

Martonyi János végül leszögezte: nyertesek leszünk.

fidesz.hu