Jelentős haszonnal jár majd euróövezeti tagságunk

Magyarország számára az euróövezetből való kimaradás esetén hosszabb távon a dezinfláció nagyobb reálgazdasági áldozatokkal járna, mint az inflációnak a közös valuta bevezetés érdekében szükséges visszaszorítása.

Dátum: 2003-04-13 15:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9292
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:12:37.567458, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Magyar Nemzeti Banknak az euró bevezetésének hatásairól készített tanulmánya szerint az euróövezeti tagság a magyar GDP éves növekedési ütemét hosszabb távon, 20 év átlagában 0,6-0,9 százalékponttal emelheti.

A pozitív hatások között emeli ki a tanulmány a tranzakciós költségek csökkenését, a külkereskedelem bővülését, valamint a reálkamatok mérséklődését.

A jegybank szakértői hangsúlyozzák, hogy a saját valuta fenntartása adminisztratív korlátozásnak is felfogható, amely a társadalom számára veszteséggel jár, mivel a fizikai és humán erőforrások egy része lekötött, pusztán e korlátozás miatt. Ez a veszteség a tranzakciós költségekben jelentkezik.

A saját valuta feladásával e költségek csökkenhetnek és az így felszabaduló erőforrások hatására a bruttó hazai termék (GDP) emelkedhet. Az ebből származó nyereség az MNB számításai szerint a GDP szintjében egyszeri, 0,18-0,30 százalékpontos növekedést eredményez.

Nemzetközi kutatások szerint az önálló valuta megtartása a külkereskedelemre is negatívan hat. Az euró bevezetése ugyanakkor a külkereskedelem bővülésén keresztül hosszabb távon 0,55-0,76 százalékponttal magasabb GDP-növekedési ütemet eredményezhet.

A hazai kamatokból a közös valuta bevezetésével eltűnik a kockázati prémium, ezért a reálkamatok csökkennek, az alacsonyabb kamatszint pedig ösztönzi a beruházásokat. A magasabb beruházási ráta az EU átlagához történő gyorsabb jövedelmi felzárkózást eredményez.

A jegybanki számítások szerint az alacsonyabb reálkamatokon keresztül a közös valuta bevezetése hosszabb távon 0,08-0,13 százalékponttal emeli a GDP növekedési ütemét.

Az önálló monetáris politika feladásának számszerűsíthető költségét a pénzteremtésből származó állami bevételek, a seigniorage egy részéről történő lemondás jelenti. Az euróövezethez történő csatlakozást követően Magyarország részesedni fog a seigniorage bevételekből, de az elszámolási szabályok miatt ez alacsonyabb lesz, mintha az MNB megőrizné a készpénz kibocsátásának jogát. A jegybank becslése szerint ez a GDP szintjében 0,17-0,23 százalékpontot kitevő veszteséget okoz.

A tanulmány szerint a rövid távon jelentkező számszerűsíthető hasznok és költségek közel megegyező nagyságúak, így gyakorlatilag kioltják egymást. A hosszú távon jelentkező becsült hasznok összessége viszont jelentős nettó előnyt mutat: az euróövezeti tagság a magyar GDP növekedési ütemét 20 év átlagában évi 0,6-0,9 százalékponttal emelheti.

MTI - fidesz.hu