Még nincs itt az ideje a brit eurócsatlakozásnak
A brit pénzügyminiszter elvetette Nagy-Britannia belátható időn belüli valutauniós csatlakozását, és ezt valószínűleg nemsokára be is jelenti - írta a The Sunday Telegraph.
Dátum: 2003-04-13 16:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9295
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:12:38.505032, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A vezető konzervatív vasárnapi brit lap kormányforrásokból származó értesülése szerint Gordon Brown már be is terjesztette a 18 különböző tanulmányt tartalmazó, összesen 2 ezer oldalas jelentést Tony Blair brit kormányfőnek. A tanulmányok végkövetkeztetése szerint még nem jött el a megfelelő időpont az euró nagy-britanniai meghonosítására, mert a brit eurócsatlakozás egyelőre túl sok gazdasági kockázattal járna.
Brown és stábja az értesülés szerint úgy tartja, hogy a feltételek a jelenlegi parlamenti időszakban már nem is érnek meg a brit eurócsatlakozásról szóló döntés meghozatalára. A 2001-ben újjáválasztott munkáspárti brit kormány mandátuma elvileg 2006-ig tart, de Londonban gyakorlatilag biztosra veszik, hogy a kabinet 2005-re kiírja a következő választásokat.
A pénzügyminiszter eredetileg június elejéig ígérte az euró bevezetéséhez elkezdett hatásvizsgálat eredményeinek közlését, de a The Sunday Telegraph értesülése szerint a bejelentést már a húsvéti szünet után megteszi a londoni alsóházban.
Nagy-Britanniában már az új pénzügyi évre szóló költségvetés szerdai előterjesztése előtt elterjedtek olyan értesülések, amelyek szerint Gordon Brown a tervezet benyújtásával együtt bejelenti a közeli brit eurócsatlakozás elvetéséről szóló döntést. Ez akkor nem történt meg, bár nem hivatalos értesülések szerint valóban ez volt a szándéka, és csak Tony Blair kormányfő erőteljes nyomására állt el ettől. A pénzügyminiszter egy mondat erejéig utalt arra, hogy továbbra is június eleje a vizsgálati eredmények bejelentésének határideje; igaz, azt nem mondta, hogy ez előtt nem lehetséges a bejelentés.
Nagy-Britannia a legnagyobb európai uniós gazdaság, amely - még a konzervatív érában hozott döntéssel - önszántából maradt ki a jelenleg 12 tagú valutaunió alapító országai közül. A brit Munkáspárt, miután 1997-ben kiütötte a 18 évig országló, és az euró meghonosítását mereven elvető konzervatívokat a hatalomból, némi habozás után maga is meglehetősen bizonytalan programot hirdetett az euró kérdésében. Eszerint a Labour-kormány "elvben" elfogadja a valutauniós csatlakozás gondolatát, de csak akkor, ha teljesül a megszabott öt alapfeltétel.
Ezek: eléggé összhangban van-e a brit és az euróövezeti gazdasági ciklus ahhoz, hogy Nagy-Britannia hosszú távon együtt tudjon élni a valutauniós jegybanki kamatszinttel, problémák esetén van-e elég válaszadási rugalmasság az euróövezeten belül, a csatlakozás fellendíti-e a beruházásokat Nagy-Britanniában, jót tenne-e a belépés a londoni Citynek mint Európa pénzügyi központjának, és használna-e a brit eurótagság a növekedés és a foglalkoztatás stabilitásának.
A pénzügypolitikai összhang mindenesetre jól láthatóan nincs meg. Az Angol Bank nemrégiben - jelentős meglepetést okozva a Cityben - negyed százalékponttal 3,75 százalékra, 1955 óta nem látott mélységbe csökkentette irányadó kéthetes repókamatát, azonban még ez is több mint egy teljes százalékponttal magasabb az euróövezeti irányadó rátánál, a kéthetes repótendereken alkalmazott igénybenyújtási kamatminimumnál, amely a március eleji negyed százalékpontos csökkentés óta 2,50 százalék.
MTI - fidesz.hu