Balassagyarmat a határon túli diákokért

Városunk önkormányzata felterjesztéssel él az oktatási miniszterhez annak érdekében, hogy a határainkon túl élő, magyar anyanyelvű fiatalok a magyar állampolgársággal rendelkező diákokkal közel azonos feltételekkel vehessék igénybe a közoktatási és szakképzési szolgáltatásokat.

Dátum: 2009-04-15 16:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=132115
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:11:31.975576, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, különböző létszámban ugyan, de viszonylag magas számban tanulnak Szlovákiából származó, ott élő családok gyermekei. Többségük minden napos bejáró, azonban mintegy egynegyedük a Madách Imre Kollégium lakója. Az idei tanévben összesen két osztályt kitevő 66 diákról van szó, akik közül 19-en kollégisták is.

A Magyar Államkincstár tavaly októberben vizsgálatot végzett a városban az állami normatívák felhasználásának ellenőrzése céljából. A Szent-Györgyi Albert Gimnázium ellenőrzése után a "külföldi tanulók" tekintetében kiterjesztették a vizsgálatot valamennyi nevelési-oktatási intézményre. Normatíva csak bizonyos feltételek fennállása esetén hívható le a nem magyar állampolgárságú tanulók után. A feltételeket jelentősen szigorító törvénymódosítások 2003-ban kezdődtek és 2006-ban zárultak, amelynek eredményeként egy határon túli diáknak szinte szigorúbb feltételrendszernek kell megfelelnie, mint egy anyaországinak.

A vizsgálat "eredményeként" a városnak vissza kell fizetnie a jogosulatlanul igénybe vett normatívát az államnak. Ennek nagyságrendje a 2006/7-es és a 2007/8-as tanévre mintegy 31 millió forint.

- Ugyan a magyar alkotmány deklarálja, hogy a "Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását", ám ez a valóságban alig teljesül - tájékoztatta lapunkat Medvácz Lajos polgármester.

Városunk első embere elmondta: A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis a balassagyarmati iskolákban tanuló szlovákiai állampolgárságú tanulók akkor vehetik igénybe a magyar tanulókkal azonos feltételekkel, azaz tandíj nélkül az oktatást, ha a gyermek a szülővel együtt tartózkodik Magyarországon és helyben keresőtevékenységet is folytat.

Ez a problémakör elsősorban a határokhoz közel lévő iskolavárosokat érinti, így Balassagyarmatot is. Mondhatnánk azt is, hogy az iskolaigazgatók nem jártak el körültekintően a külföldiek beiskolázásakor, azonban a merev és betű szerinti jogalkalmazás lehetetlen, hiszen addig nem lehetne beiratkozni, amíg nincs tartózkodási engedély, amit viszont iskolalátogatási bizonyítvány és tanulóvízum hiányában nem állít ki az idegenrendészeti hatóság. A munkahelymegtartás, és a hazafiság nem lehet bűn.

A városunk önkormányzata által fenntartott intézmények, s főként a szakképzés iránt jelentős igény van a határon túl élő magyar lakosság részéről. Dél-Szlovákiában ugyanis alig érhető el magyar tannyelvű középfokú oktatás, de még kevésbé a magyar tannyelvű szakképzés. Balassagyarmathoz legközelebb Losoncon és Füleken van magyar nyelvű szakképző intézmény, ám ezek is szűk kínálatot nyújtanak. Érthető hát, hogy az itt élő családok előszeretettel választják a gyarmati középiskolákat.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja területi ifjúsági tagozatvezetője, Czibulya Márk kifejezetten kérte az önkormányzatot arra, hogy a felvidéki diákok a városban tanulhassanak továbbra is.

A helyzet minél megnyugtatóbb kezelése érdekében a képviselő-testület egyhangú döntésében felterjesztéssel fordult az oktatási és kulturális miniszterhez - magyarázta Balassagyarmat polgármestere. - Kezdeményeztük a szaktárca vezetőjénél, nyújtson be törvénymódosító javaslatot a Parlamentnek, hogy a határon túli magyar anyanyelvű tanulók magyarországi tanulmányaik során a magyar állampolgársággal rendelkező tanulókkal közel azonos feltételek mellett vehessék igénybe a nevelési-oktatási szolgáltatásokat.

E feladatok finanszírozásához igényelhető állami normatívák 75%-át elérő támogatást kapjanak azon önkormányzatok, amelyek az általuk fenntartott közoktatási intézményeikben ellátják e feladatokat. Állami szinten ez minimális terhet jelent, hiszen a diákok kevesebb, mint fél százalékát érinti, viszont az adott településeken ez súlyos teher.