A bővítés az Európai Központi Bankot is reformra készteti

Az Európai Unió bővítése egyértelmű fejtörést jelent a Európai Központi Bank számára is. A központi bank emberei hónapok óta gondolkoznak azon, hogy miként lehetne a legmegfelelőbb módon megreformálni az EKB döntéshozatali folyamatát - írta a Le Monde című tekintélyes francia lap brüsszeli és frankfurti tudósítója, Arnaud Leparmentier és Phillippe Ricard.

Dátum: 2003-04-14 09:14:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9313
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:12:44.138360, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kihívás látszólag egyszerű: hogyan lehet garantálni a pénzügyi irányítás hatékonyságát és gyorsaságát egy majdan 25 tagú eurózónában? Miként lehet biztosítani, hogy a döntések az egész uniónak megfeleljenek anélkül, hogy kedveznének akár a nagyoknak, akár a kicsiknek?

Az erről folyó vita immár döntő szakaszába lépett. Kényes problémáról van szó, hiszen minden állam kész feladni pénzügyi szuverenitásának egy részét, feltéve, ha részt vehet az országát érintő döntésekben.

A EKB által megfogalmazott javaslatok megkapták a Európai Bizottság kritikusnak ígérkezett támogatását, az Európai Parlament szintén pozitívan véleményezte a javaslatokat. Az euróövezet pénzügyminiszterei is összességében kedvező véleményt alakítottak ki a EKB által kidolgozott igen összetett elképzelésről, azt azonban hivatalosan nem tudták jóváhagyni egy ideig, miután Finnország és Hollandia fenntartásainak adott hangot. A szöveg jóváhagyását így el kellett halasztani, miután egyhangú döntésre van szükség.

A EKB által kidolgozott megoldási javaslat szakítana a monetáris politika kialakításáért felelős kormányzótanács jelenlegi működési mechanizmusával. A dokumentumban vázolt elképzelés szerint három csoportra osztanák a tanácsot, amely egy rotációs rendszer alapján állna fel, különböző számú taggal és egy adott időtartamra. A cél, hogy egyszerre csak tizenöt nemzeti kormányzó szavazzon az EKB direktóriumának hat tagján felül, akik viszont állandó jelleggel megőrzik szavazati jogukat.

A kialakult elképzelés hátránya, hogy igazából senkinek nem tetszik. Több kis ország attól fél, hogy elvesztik befolyásukat a monetáris politika felett. Jelenleg ugyanis valamennyi kormányzó azonos előjogokkal bír a bankot érintő politika alakításában.

A pénzügyi unió nagy államai viszont azért nyugtalankodnak, hogy esetleg a kis államok többsége érvényesítheti álláspontját velük szemben, az övezet gazdasági húzóállamainak kárára. Ez a helyzet például Németországgal, ahol számos közgazdász úgy vélekedik, hogy a monetáris politika emiatt destabilizálódna. A felzárkózás szakaszában az új tagoknál az inflációs ráta magasabb lesz majd az európai átlagnál, és sokkal engedékenyebbek lesznek az árak területén, hogy ösztönözzék fejlődésüket - vélekedett egy szakértő.

Egyesek attól tartanak, hogy a jelenlegi alkudozások révén visszakerül a "nemzeti elem" a tanács működésébe, míg most a tanács minden tagjának az egész övezet érdekében kell tevékenykednie.

Bár a brüsszeli bizottság jobb híján támogatja a változtatás ilyetén elképzelését, de láthatóan azért nem teljesen elégedett az eredménnyel. A legfőbb szemrehányás: az EKB-nak figyelembe kellene vennie a népességet, hogy meghatározza az adott tagország súlyát. Az eredeti elképzelés szerint az illető ország súlyának meghatározásakor csak a bruttó hazai terméket és a pénzügyi intézmények fejlettségét vették volna figyelembe.

"Úgy gondoljuk, hogy a népességszám is különleges jelentőségű a GDP mellett. Ha e két kritériumot együtt vesszük figyelembe, akkor a rendszer semlegesebb lesz a kibővített EU-ban is" - vélekedett Pedro Solbes, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja. Környezetében kifejtették, hogy a javaslattal gesztust akartak tenni a tagjelölt országok felé is.

Még Wim Duisenberg, az EKB elnöke sincs meggyőződve a tervezett módosítások üdvözítő voltáról. "Előterjesztettünk valamit, ami kétségkívül nem szépségdíjas, de egy kielégítő megoldás arra a dilemmára, amellyel esetleg majd szembe kell néznünk" - jelentette ki Duisenberg az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottsága előtt.

Frankfurtban és Brüsszelben egyaránt arra panaszkodnak, hogy az EKB túl szűk mandátumot kapott reformjának átgondolására. A mandátum kizárta egy átfogóbb reform végrehajtásának lehetőségét, mint amilyen, mondjuk, egy monetáris politikai tanács felállítása lenne - panaszkodott Pedro Solbes.

Az Európai Parlament egyes képviselői a monetáris irányítást egyfajta széleskörű direktóriumra bíznák, ahol a nemzeti kormányzók csak a fő irányvonalakat határoznák meg.

Hacsak valamelyik tagállam vétót nem emel, a mostani elképzelésnek minden esélye megvan a jóváhagyásra más hiteles alternatíva hiányában. Miután az állam- és kormányfők jóváhagyták a módosításokat, a tagállamoknak ratifikálniuk kell azokat. A reform mindazonáltal csak akkor lép életbe, ha a jelenleg 12 országos monetáris unió legalább három új taggal bővül, amire 2007 előtt aligha kerül sor.

PAN-EU - fidesz.hu