Pénzügyminiszterek vitája a Corvinus Egyetemen
Az MR1-Kossuth Rádió országjárásának újabb, fővárosi állomásán, a Corvinus Egyetemen elsőként Oszkó Péter pénzügyminiszter és Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, korábbi pénzügyi tárcavezető volt Vízy Dorottya és Rábai Balázs vendége.
Dátum: 2009-04-23 20:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=132559
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:13:55.854721, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Vajon Oszkó Péter, ma miniszterként másképp látja-e az offshore-cégek, az adóparadicsomok szerepét, mint korábban, amikor a Deloitte adótanácsadó cég első embere volt? Hiszen akkoriban a nemzetközi adóverseny fontos szereplőiként ejtett szót róluk. Más érdekeket képviselek ma - mondta az alig egy hete hivatalban lévő pénzügyminiszter.
Varga Mihály ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, minél hamarabb vonzóvá kell tenni Magyarországot, hogy az említett tőke ne Cipruson, hanem Magyarországon maradjon. "Jelenleg azonban külső finanszírozásra szorul hazánk" - figyelmeztetett az Orbán-kormány pénzügyminisztere.
Mi várható az idén? A társadalombiztosítási járulék, a személyi jövedelemadó csökken, a fogyasztáshoz kapcsolódó adóterhek viszont nőnek. 2009-ben az adórendszer elkezdi az aktivitást preferálni a passzivitás helyett. Azaz aki a megkeresett pénzéből költ, érzi majd az adócsökkentést. Aki pedig a vagyonát éli fel, összességében adóemelkedéssel számolhat, foglalta össze címszavakban a változásokat Oszkó Péter.
Varga Mihály kritikusan látja a terveket. Mint mondta, ugyanaz történik, mint 2006-ban; a megszorítás hatására lelassult Magyarország, most pedig ugyanaz a recept. A Fidesz alelnöke hiányolta az új kormány azonnali lépéseit is. Miért kell félni az előrehozott választásoktól, ha az érdemi lépésekre most is csak a következő évben kerül sor? - vetette fel a szakpolitikus, kiemelve: radikálisabb adó és járulékcsökkentésre, és az uniós források másképp felhasználására lenne szükség. 1700-1800 milliárd forint folyt be az unióból, meglátszik ez most az országon? - kérdezte, hozzáfűzve: vagy rosszul használták fel a pénzeket, vagy felmerül a korrupció gyanúja.
Vajon mi ösztönzi a gazdasági növekedést a Bajnai-kormány programjában? - tették fel a kérdést a műsorvezetők. Az adó és járulékterhek csökkentése az átlagbérre vetítve mintegy hat százalékos költségcsökkentést jelent majd jövőre a hazai cégeknek, és ez önmagában is lendíthet a gazdaságon - válaszolt Oszkó Péter.
Varga Mihály az irányt, ezeket a módszereket helyesnek tartja, csak éppen az intézkedések mértékét kevesli. A családok jó része például nem az öt százalékos járulékcsökkentéssel fog találkozni, hanem például a gázár támogatás, a bérbefagyasztás kedvezőtlen hatásaival. A lakásépítéshez felhasználható szociálpolitikai támogatás megszüntetése gyakorlatilag le fogja nullázni az építőipart, itt súlyos munkanélküliségre kell majd számítani.
És vajon egy jövőbeni Fidesz-kormány megszünteti-e majd a megszorításokat, visszaadja-e a tizenharmadik havi nyugdíjat? Varga Mihály szerint még megtippelni sem lehet, milyen helyzetben lesz az ország, ha esetleg újra kormányra kerül a Fidesz. Ezért nem jósolna a várható intézkedéseket illetően, egyben azonban biztos: a nyugdíjasok elégedettebbek tizenkét havi értékálló, a megélhetést lehetővé tévő nyugdíjjal, mint tizenhárom havi, de elértéktelenedő juttatással.
Mintegy száz-százhúsz milliárd forintos bevételt remél a kormány a tervezett ingatlanadóból, mondta Oszkó Péter. A plusz bevételt adó- és járulékcsökkentésre fordítják majd, ám - minden híresztelés ellenére - nincsenek még kidolgozva az újragondolt ingatlanadó bevezetésének részletei.