Kritikusan sok elhagyott háló sodródik a világ tengereiben

A vízen sodródó vagy a tengerfenékre süllyedő "szellemhálók" 640.000 tonnás tömegükkel a világtengerekben található hulladék tíz százalékát teszik ki - állítja az ENSZ mezőgazdasági szervezetének (FAO) és környezetvédelmi programjának (UNEP) közös jelentése.

Dátum: 2009-05-08 11:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=133229
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:17:36.972576, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A probléma a világszerte egyre intenzívebb halászattal csak súlyosbodik. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a modern hálók szintetikus anyaga miatt még a természetes lebomlásban sem reménykedhetünk. A halászok felszerelésüket többnyire nem szándékosan teszik tönkre, hanem az eszközök viharoknak és áramlatoknak esnek áldozatul, lletve a tengerfenéken felállított halcsapdák teszik tönkre őket. A hálók így a halak és teknősök számára halálos csapdákká válnak, de foglyul ejtik a tengeri madarakat és más tengeri állatokat is. Ezenkívül a jelentés szerint a tengerfenéki ökoszisztémákat is károsítják, továbbá hajóbaleseteket is okozhatnak.

Az ENSZ-jelentés számos javaslatot tesz a megoldásra. Anyagi érdekeltséggel rá lehetne bírni a halászokat, hogy az elvesztett eszközeiket jelentsék, valamint öreg, megrongálódott hálóikat adják le. Új technológiák segítségével - mint például a GPS-es helymeghatározással -, meg lehetne jelölni azokat a helyeket, ahol a hálók eltűntek, hogy később el lehessen azokat távolítani a tengerből.

Egyes országokban már használnak részben biológiailag lebomló anyagokból készült eszközöket. Ha ezek túl sokáig vannak a vízben, egy részük felbomlik, így már nem jelenteknek veszélyt az állatok számára. A cápák távoltartására pedig elegendő mágneseket rögzíteni a halászhálókra.