Martonyi János beszédének szó szerinti leirata

A Fidesz európai parlamenti választási programjának bemutatásán felszólalt Martonyi János.

Dátum: 2009-05-14 14:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=133549
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:19:21.873524, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Martonyi János:

Tisztelt Elnök Urak!

Kedves Wilfried!

Kedves Viktor!

Tisztelt jelenlegi és jövőbéli európai parlamenti Képviselő Hölgyek és Urak!

Tisztelt képviselői a diplomáciai testületeknek!

Kedves Barátaim!

Most, hogy Schmitt Pali végül is felmutatta a programot, az a jelenet jutott eszembe, öt esztendővel ezelőtt, amikor valahol a Budai rakpart környékén találkoztunk hát úgy 40-50 ezren, akkor Pokorni Zoltán emelte fel az akkori programunkat, az is egy ilyen hasonló, egy kicsit vékonyabb könyvecske volt. És éppen véletlenül a program felemelésével, bemutatásával egyidejűleg haladt el a Dunán egy hajó, ahol volt egy hatalmas transzparens, hogy állítsátok le a Fidesz hazugsággyárát. És akkor mondta Pokorni Zoli, hogy hát nekünk programunk van, nekik hajójuk. A hajó még nem ment el, de már majdnem. De a lényege a dolognak az, hogy valóban van programunk. Ugye ez is mindig vita volt, hogy van-e, vagy nincs. Most van programunk, ráadásul elég vastag, elég nehéz végig olvasni. Valójában ez egy kicsit rendhagyó program, azt azért látni kell, tehát ez egyben az elmúlt öt esztendőnek az értékelése, elemzése, beszámolója is. Közös munka eredménye, minden egyes európai parlamenti képviselő beszámolt az ő területéről, az ő tevékenységéről, egyben jelölte a továbblépésnek az útjait is, hazai szakértőknek is hosszú sora vett részt a munkában. Az első szavam mindenféleképpen a köszöneté ezért a munkáért, ami persze nem tökéletes, javítható, remélem, hogy öt év múlva egy kicsit jobb programot fogunk tudni készíteni.

De hát most ennyire tellett, és én azt hiszem, hogy ez mindenféleképpen segíteni fogja a munkát.

Persze azért program, választásokról szól. A választások pedig a demokratikus politikus erők megméretéséről szólnak. A választások nem közös listáról szólnak. Bár annak idején - egyesek még emlékeznek a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, Vorosilov tábornok azt javasolta 45 őszén, hogy közös listával induljanak a pártok, és akkor el tudják kerülni ezt a demokratikus viszályt, ezt a felesleges vetélkedést és versengést, ami csak árt az országnak. Más közös listára vonatkozó javaslatokról most nem számolnék be, mert ezekre úgyis mindenki emlékszik. De az mindenesetre figyelemre méltó, hogy most is hallom, hogy mi mintha exportálnánk a viszályt, a versengést.

Hát persze, csak mi nem a viszályt exportáljuk, hanem a demokratikus versenyt. Hozzáteszem, nem is kell exportálnunk, mert már ott van. Az Európai Parlamentben a különböző politikai családok és pártok demokratikus versengése folyik, és a legjelentősebb politikai erő ebben az Európai Parlamentben ez éppen az Európai Néppárt, amelynek az elnökét éppen az imént hallottuk. Ezt a demokratikus versenyt vállaljuk mi, és ezért veszünk részt a választási harcban.

Egy másik ilyen vissza-visszatérő kérdés, hogy akkor voltaképpen ez az európai parlamenti választás ez most európai kérdésekről, témákról szól, vagy pedig hazai, úgymond belpolitikai témákról kell, hogy szóljon.

Lássuk világosan, mind a 27 tagállamban mind a kettőről szól. Ez mindig is így volt, így is lesz. De ennél még lényegesebb az, hogy valójában az európai és a belpolitikai, hazai kérdések el sem választhatók egymástól. És különösen érdekes ezeknek a témáknak az egybeesése Magyarország esetében. Ennek az egybeesésnek van egy nagyon fontos tárgyi alapja. És ez az alap nem más, mint a teljes értékbéli és érdekbéli egyezés. Elmondtuk sokszor, a programban is szerepel, hogy alapvető magyar érdek egy erős Európa, és ebben az erős Európában egy erős Magyarország.

Tehát nekünk az érdekeink egybeesnek Európával. Minekünk fontos az, hogy Európa a globális versenyben helytálljon, sokat beszélnek a gazdasági térvesztéséről, a zsugorodásáról relatíve, ugye halljuk ezt már jó száz éve ezt a bizonyos Nyugat alkonyát. Valóban még az is lehet, hogy az összeurópai részesedése a világ teljes GDP-jében valamelyest tovább fog csökkeni, de ez nem változtat azon a lényegen, hogy Európa hozzájárulása nélkül a globális rendszer, a globális világ nem fog tudni működni. És az európai hozzájárulás pedig nem egyszerűen a GDP, bár hozzáteszem Európa jelenleg is a világ legelső gazdasági hatalma, az európai bruttó nemzeti össztermék azért az 10-15 százalékkal ma is meghaladja az Egyesült Államokét. De lehet, hogy ez persze idővel majd változni fog. De az értékeink maradnak.

Amiről Martens Elnök beszélt, az emberi méltóság, az emberi szabadság, a felelősség, a verseny, a szolidaritás, ezek velünk maradnak. Mint ahogy velünk marad az a gondolat is, amit az utóbbi időben szerencsére ismét sokkal jobban hangsúlyozunk, hogy Európában már megvalósult egy kivételesen sikeres gazdasági és társadalmi modell, ez a bizonyos szociális piacgazdaság, amit most úgy nevezünk, hogy felelős, vagy fenntartható szociális piacgazdaság. Ez jól működik. És most úgy tűnik, hogy a válságot is talán - bár ezt még korai mondani - legalábbis a társadalmi, szociális következmények szempontjából jobban tudja elviselni, mint más modellek. Úgyhogy ne veszítsük el az önbizalmunkat. Európa itt van, Európának meg vannak az értékei, és ezek a mi értékeink. És ez a dolog lényege. Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy egyfajta erkölcsi alap, és azt kifejező jogi normarendszer nélkül nincs sikeres piacgazdaság. És erkölcsi, jogi normák pedig nincsenek alapvető értékek nélkül, tehát megint csak vissza kell, hogy térjünk az alapvető értékeinkhez. Ezek az értékek azonosak, ezeket vallja az Európai Néppárt, és ezeket vallja a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség.

De van itt más is. Két szót az érdekekről. Melyek a mi értékeink. Csak nagyon röviden, minden megtalálható persze a programban is. Ugye nagyon fontos érdekünk az, nekünk magyaroknak, hogy az Európai Unión belül ez a bizonyos intézményi reform ez most már a lehető legrövidebb időn belül lezáruljon. Más szóval lépjen hatályba a Lisszaboni Szerződés, erre egyébként most ebben az évben minden esély meg is van. Többek között, nyilván nem beszélhetünk erről most részletesen, de többek között ennek az egyik következménye az lesz, hogy lényegesen szélesebb lesz a hatásköre annak az Európai Parlamentnek, amelynek a képviselőit most megválasztjuk. Tehát nem mindegy az, hogy az az Európai Parlament, amit most mi itt mindannyian megválasztunk, ez milyen hatáskörrel fog bírni, mennyire válik az egész Európai Unió működése ennek következtében demokratikusabbá.

Aztán van egy másik nagyon fontos érdekünk nekünk magyaroknak. Nagyon fontos érdekünk az, hogy bizonyos meglévő politikák ne csak egyszerűen megmaradjanak, hanem erősödjenek, persze megfelelő reformokon is keresztül menjenek, de mindenesetre továbbra is szolgálják az alapvető közös érdekeket. Így nagy szükségünk van a jövőben is a mezőgazdasági politikára, nagy szükségünk van a jövőben a kohéziós politikára, a felzárkóztatás politikájára, a lemaradásunk csökkentésének a politikájára. Ezek alapvető magyar és egyben európai érdekek. Aztán van egy következő dolog, talán a harmadik, ez legalább ilyen fontos, Martens Elnök Úr is említette. Szükségünk van új politikákra, szükségünk van egy közös energiapolitikára, erről is beszéltünk a korábbi konferenciákon. És hát persze jó lenne most már egy közös kül- és biztonságpolitikát is hatékonyan működtetni. Ez megint csak nemcsak összeurópai érdek, hanem hogyha ránézek a térképre, akkor azt kell mondjam, hogy ez talán itt Közép-Európában, netán Magyarországon egy még fontosabb érdek, mint Európában általában. Tehát itt is van egy teljes egybeesés. Hát aztán jó lenne az eurót erősíteni, most nem azt akarom ezzel mondani, hogy az eurót azzal erősítenénk, hogyha gyorsan csatlakoznánk hozzá. Lehet, hogy ez az adott helyzetben nem volna az euró számára a legelőnyösebb. De azért ezen is dolgozni fogunk, és még egy dolgot nagyon fontosnak tartunk, hogy az euró mögé vagy alá egy sokkal erőteljesebben koordinált gazdaságpolitika lépjen. Tudniillik nagyon nehéz úgy egy közös pénzt működtetni, hogy nincs mögötte koherens összehangolt gazdaságpolitika.

És aztán van az utolsó dolog, ami persze messze a legfontosabb, és erről is beszélt Martens Elnök Úr. Erősíteni kell az európai lelket, Európának az identitását, a lelkét meg kell teremteni azt a bizonyos európai démoszt, amit hiányolunk sokan, joggal. Sok mindent sikerült megteremteni az elmúlt 50-60 esztendőben, ezen a téren talán kevésbé sikerült előrelépni. Hát ezért gondoljuk mi azt többek között, és elég régóta gondoljuk, és már az öt évvel ezelőtti programunkba is beleírtunk, hogy talán nagyobb mértékben figyelembe kellene venni a valóságos emberi közösségeket. Ide értve a nemzeti közösségeket, nem biztos, hogy ezek mindig azonosak a homogén nemzetállam felfogásával. Lehet, hogy vannak Európában olyan régiók, ahol a nemzet és az állam határai nem esnek teljesen egybe. Lehet, hogy a nemzeti közösségeket nagyobb mértékben be kellene fogadni, el kellene ismerni az ő kollektív jogaikat. Hát itt tartunk a nemzeti kisebbségek jogainál, ahol talán szintén lesz előrelépés, feltéve, hogy elég európai néppárti képviselőt küldünk az Európai Parlamentbe. Tehát mindezeken a területeken az érdekeink tökéletesen egybeesnek. Nem kell megkülönböztetni a hazai megfontolásokat, meg az európai megfontolásokat, mert ezek azonosak.

Hát azért van persze egy óriási különbség, a helyzet az más. Mert Európában valóban van egy pénzügyi és gazdasági válság, lesz egy visszaesés a bruttó nemzeti össztermékekben, nem tudjuk még pontosan, hogy milyen lesz ennek a mértéke, meddig tart, de azért én azt hiszem, hogy Európa meg fog tudni ezzel birkózni. Hogy mikor, pontosan hogyan, azt egyelőre nem látjuk előre.

De sajnos a mi helyzetünk azért az sokkal nehezebb, mert nálunk nem egyszerűen egy pénzügyi, gazdasági válság van. Ennek az országnak a vezetése, az országot vezető hatalmi csoport nem kétséges, hogy 7 esztendő alatt egy hihetetlenül mély politikai, pénzügyi, gazdasági, társadalmi, bizalmi és erkölcsi válságba sodorta az országot, tulajdonképpen megteremtette a magyar demokrácia válságát. Tönkretette a gazdaságot, szétverte a közigazgatást, kötelezővé tette a dilettantizmust és korrupciót, és valóban nem képviseli az ország érdekeit sem a világban, sem pedig Európában.

Itt tehát egy alapvető változásra van szükség. Európa megy tovább a saját szerves fejlődése útján, válságokkal, kudarcokkal, megtorpanásokkal, továbblépésekkel.

Minekünk azonban egy átfogó alapvető fordulatra van szükségünk, és én azt hiszem, hogy akár európai témának tekintjük ezt, akár belpolitikai magyar témának kezeljük ezt, akkor is ez a június 7-i választásoknak az alapvető kérdése, a legfontosabb kérdése.

Vannak, akik azt mondják, hogy az európai parlamenti választásoknak Magyarországon nem ez a legfontosabb kérdése, vannak, akik úgy látják, hogy a legfontosabb kérdés június 7-én az, hogy a magyar választók körülbelül 10-12 százalékát kitevő választói kör három kispárt közül melyikre fogja leadni a szavazatát. Ez nagyon érdekes demokrácia felfogás. Érdektelen a 90 százalék véleménye, érdektelen az, hogy ki fogja vezeti Európát és majd Magyarországot. Az a lényeg, hogy 10 százalékon belül ez vagy az, vagy az a párt kap 4,5, 3,5, netán 5,5 százalékot. Hát, aki úgy érzi, hogy ez a fontos, ez igazán a lényeg, akár belföldön érzi így, akár külföldön, különösen külföldi barátaink hajlamosak arra, hogy ezt a kérdést érezzék középpontban állónak, tévednek.

Ennek a választásnak nem ez a fő kérdése. Ennek a választásnak az a kérdése, hogy a 90 százalék hogyan oszlik meg, és ez fog eldőlni június 7-én. És ezzel eldől az is, hogy az Európai Parlament legnagyobb frakciójában, mert azért ez látszik a mostani felmérésekből is - nem szabad a túlzott önbizalom hibájába esni -, de azért összeurópai szinten elég jól látszik az, hogy a legnagyobb frakció az Európai Néppárt frakciója lesz.

Nos az alapkérdés az, hogy ebben a legnagyobb frakcióba hány magyar európai néppárti képviselő kerül. A mi befolyásunk és a magyar érdekek érvényesítésének a képessége és lehetősége alapvetően ettől függ. Már a tisztségviselők kijelölésénél is döntően ettől függ ugye, jól tudjuk, meg kell nézni, hogy hányan vannak, és ettől függően kapják meg a tisztségeket a különböző intézményekben. De a konkrét szavazások és a konkrét viták során is döntő szerepe van annak, hogy ebben a legerősebb frakcióban hányan vagyunk, hányan vagytok.

Én azt hiszem, hogy ezért is nagyon fontos a június 7-i választás, aztán persze, ami utána következik, hát annak is állunk elébe.

Köszönöm szépen a figyelmüket.