Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Nincs egyetértés az EU alkotmányával kapcsolatban

Valéry Giscard d'Estaing, az Európai Unió konventjének elnöke szeretné kipuhatolni szerdán Athénban a tagországok állam- és kormányfőinek véleményét az európai alkotmányról folyó tárgyalások öt kulcskérdésében, hogy felgyorsítsa a leendő európai alapokmányon zajló munkát.


Dátum: 2003-04-15 10:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9381
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:13:05.917112, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


A téma tárgyalása, amelyet a tavaszi csúcstalálkozón - március közepén -elnapoltak az iraki háború miatt, szerdán délelőtt, a tíz tagjelölt országgal kötött csatlakozási szerződés ünnepélyes aláírása előtt folytatódik. Előtte a "hasonszőrű" kisebb országoknak még alkalmuk nyílik az egymás közti egyeztetésre. A konventben heves viták tárgyát képező kérdések az EU-elnökséggel, a "népek kongresszusa" megalakításával, az Európai Bizottságnak a bővítés utáni nagyságával és összetételével, az EU-bizottság elnökének kinevezési eljárásával és az EU leendő külső képviseletével kapcsolatosak - jelentette az APA osztrák hírügynökség.

A vélemények mindenekelőtt az EU legbefolyásosabb döntéshozatali testülete, a nemzeti kormányokból álló miniszteri tanács elnöki tisztségével kapcsolatban oszlanak meg. A jelenlegi és a leendő EU 16 kisebb és közepes tagországa, Dánia és Svédország kivételével, az elnökség félévenkénti forgása mellett száll síkra, míg a nagyok egy több évre kinevezett állandó miniszteri tanácsi elnököt részesítenének előnyben. Még vitatott, hogy a miniszteri tanács elnökét az állam- és kormányfők közül válasszák-e meg és funkcióját mellékállásban lássa-e el, vagy pedig egy korábbi miniszterelnök töltse be ezt a tisztséget főállásban.

A kicsik elutasítják az állandó miniszteri tanácsi elnök tisztségét, mert attól tartanak, hogy Franciaország, Németország és Nagy-Britannia ez esetben kísértést érezhet arra, hogy egyfajta direktóriumot alkosson a tanácsban. Mindazonáltal a három Benelux-állam vezetése alatt a kicsik is messzemenően nyitottak a rotációs elv kiigazítására. Ha mostani formájában marad fenn a jelenlegi rendszer, amely minden tagországnak egyenlő elbánást garantál, mindegyik tagállam csak 12 évenként kerülne sorra. Ráadásul csökkenne a kis tagországok lakosságának lehetősége az elnöki tisztséggel való azonosulásra, mert a csúcstalálkozókat a jövőben már mind Brüsszelben tartanák.

EU-diplomaták szerint messzemenő egyetértés van viszont a kis és a nagy tagállamok között a leendő európai külügyminiszterről, aki egy személyben töltené be azokat a funkciókat, amelyeket most Chris Patten, a bizottság külkapcsolatokért felelős tagja, valamint Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lát el. Ha egy állandó miniszteri tanácsi elnököt jelölnének ki, az a kicsik aggodalmai szerint kifoghatná a szelet a "külügyminiszter" vitorlájából.

A konvent tagjainak többsége elutasítja Giscard d'Estaing javaslatát egy olyan kongresszus létrehozására, amely a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament képviselőiből állna, és amely például az ausztriai Szövetségi Gyűlésre hasonlítana. Ebben a kérdésben Németország és Nagy-Britannia még nem kötelezte el magát. Még az sem tisztázott, hogy milyen alkalmakkor ülne össze a "népek kongresszusa" és rá hárulna-e az EU-bizottság elnökének megválasztása. A konvent sok tagja nem szeretné, ha a kongresszussal egy újabb EU-intézményt hívnának életre.

A konvent hátralévő munkájának befejezését sürgeti az idő. Az alkotmánytervezetet elvileg a júniusi csúcstalálkozóra kellene előterjeszteni, de a számos nyitott kérdés miatt Giscard már jelezte: azt szeretné, ha őszig hosszabbítanák meg a szövegezési munkát. A tagországok kormányközi konferenciája csak ezután ülhet össze az új alkotmány elfogadására, amelyet ezt követően a 15 régi és a 10 új tagállam parlamentjének is ratifikálnia kell.

Az Európai Unió reformjával foglalkozó, 105 fős konventet az állam- és kormányfők 2001 decemberi laekeni találkozója hívta életre abból a célból, hogy az hatékonyabbá, átláthatóbbá és demokratikusabbá tegye a döntési folyamatokat az unióban.

EU-PAN - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek