Perui ivótök tanúskodik az Andok ősi vallásáról

Egy perui ivótökre rajzolt több mint 4 ezer éves istenábrázolás valószínűvé teszi, hogy az Andok vidékének ősi civilizációiban már ezer évvel korábban elterjedt a vallási kultusz, mint azt korábban sejtették - jelentették be amerikai tudósok.

Dátum: 2003-04-15 11:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9385
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:13:07.088668, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ivóalkalmatosság egy töredék darabjáról a szén-kromatográfos kormeghatározás során kiderült, hogy Kr. e. 2250 körüli időkből való. A lelet egy korábban már kifosztott perui temető maradványai közül került elő, amelyet 2002 júliusában tárt fel egy amerikai antropológus házaspár.

- Úgy tűnik, ez az eddig előkerült legrégebbi azonosítható kultikus tárgy, amelyet valaha is találtak Amerikában. Mindez azt is jelenti, hogy az Andokban a szervezett vallási kultusz kialakulása ezer évvel korábbra tehető, mint azt eddig gondolták a tudósok - közölte Jonathan Haas, a chicagói The Field Museum antropológusa, aki szintén antropológus feleségével együtt bukkant a tárgytöredékre.

- A lelet ablakot nyit számunkra egészen a civilizáció kezdetéig, s ezen keresztül megérthetjük a vallás szerepét a társadalmi hierarchia kialakulásában, a kormányzásban, a hatalom birtoklásában.

A mindössze 7,5 centiméteres istenábrázolás "a pálcás istent" mutatja: egy vadmacskaarcot tépőfogakkal, karmokban végződő végtagokkal, egyikben egy kígyóval, a másikban egy pálcával, ez utóbbi a hatalom, a vezető szerep jelképe.

Hasonló ivóalkalmatosságokat máshol is találtak a régészek, de mindenféle díszítés nélkül. Valószínű, hogy valamilyen forró eszközzel rajzolták az istenséget a tárgyra, majd a ceremónia keretében a sírba tették. A "ivóedényben" valószínűleg valamiféle leves volt. Ennek összetételére a későbbi részletes elemzés deríthet fényt.

Az Andok ikonográfiájában jelenlévő pálcás istenség évszázadokon át végigvonult a kultikus tárgyakon szinte egész Latin-Amerikán, aranyból, cserépből, kőből készült tárgyakon, de textíliákon is viszontláthatjuk. A "pálcás istenséget" később az inkák teremtő istenségnek, Dira Cochának nevezték.

Az ivótökön lévő ábrázolás a dél-amerikai vallástörténet új fejezetéről mesél nekünk - erősíti meg Haas felesége, Winifred Creamar antropológus is.

A lelet Limától 193 kilométerre északra, egy nagy kiterjedésű temetkezési helyről került elő, amely a Pativilca folyó medrében, a Norte Chicónak nevezett területen fekszik. A körzetben találtak 25 méter magas mesterséges földhalmokat, lépcsőkkel, ceremoniális tűzhelyekkel, lejjebb pedig közterekkel és házakkal a különböző néprétegek számára. Mintegy 26 közösségi telephelyet tártak fel, mindegyikben lakóhelyek ezreivel. Ezek egy sokkal összetettebb társadalmi formációról tanúskodnak, mint ami a perui magasföldet egykoron benépesítő vadászó és gyűjtögető hordáknál létezett, illetve azokban a kis halászfalvakban, amelyeknek nyomaira a partvidéken bukkantak - ismertette a tudósházaspár bejelentését a Reuters hírügynökség.

Haas szerint ez a társadalom volt a kiindulópontja a civilizáció robbanásszerű elterjedésének az Andokból Latin-Amerika nyugati partvonala mentén és a perui magasföldön. Ez a társadalom még nem ismerte az írást és a fazekasságot, de már művelték a földet és halásztak a tengeren.

A szenzációs leletről a Archeology magazin legutóbbi számában jelent meg cikk.

PAN - fidesz.hu