Egyensúly a növekedési pályán
A magyar gazdaság sikerességének a kulcsa a versenyképesség javítása, a stabilitásra való törekvés, valamint a gazdasági és társadalmi szereplők kohéziós erejének megteremtése - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Modell II. című konferencián csütörtökön Budapesten.
Dátum: 2002-03-07 12:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=662
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:20:04.915732, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Hozzátette: a magyar gazdaság felzárkózási esélyeit növeli a várhatóan 2004-ben megvalósuló európai uniós csatlakozás, valamint a 2006-2007-re tehető monetáris integráció, amely jelentősen felértékeli a magyar versenyképességet.
A pénzügyminiszter szerint Magyarországnak az EU-országok átlagához történő felzárkózás során az ír gazdasági modellt kell követnie, így elérhető, hogy 2006-ra a GDP 6 százalékkal emelkedjen, az infláció három százalék alá csökkenjen, míg a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 5 százalékról 3 százalékra mérséklődjön.
Varga Mihály kiemelte, hogy a gazdasági és monetáris unióhoz való csatlakozás több vonatkozásban is pozitívan járulhat hozzá a magyar gazdaság hosszú távú növekedéséhez. Így például csökkennek a hazai reálkamatok, mivel a szigorú előírások miatt mérséklődnie kell a közösségi szektor eladósodásának, továbbá a közös valuta bevezetésével megszűnik a magyarországi befektetések árfolyamkockázata, illetve csökken az inflációs bizonytalanság.
Az euró bevezetésével megszűnnek a nemzeti valuta fenntartásával járó átváltási költségek is, amelyek egyértelműen külkereskedelem-bővítő hatású. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a bővülő külkereskedelem növekedésélénkítő hatását pedig a technológiai transzfer, a szaktudás átvétele, a növekvő verseny és egyéb, a nagyobb külkereskedelemből származó, a növekedésre pozitív hatást gyakorló tényezők magyarázzák.
Varga Mihály közölte: a felsorolt tényezők egyes elemzések szerint 0,5-1 százalék körüli pótlólagos GDP-növekedést is eredményezhetnek. Hozzátette: az EU következő, várhatóan 5-6 országot érintő bővítésével megerősíti majd pozícióját a világpiacon, és jobban fel tudja majd venni a versenyt az USA-val és Japánnal, így Magyarország számára is potenciális gazdasági növekedést biztosít.
A pénzügyminiszter elmondta: arra törekszünk, hogy az erőteljes növekedés a belső egyensúly pozícióit se rontsa, sőt uniós taggá válásunk kapcsán az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított arányát tovább kell javítani, és a múlt évi 3,3 százalékról 2004-re 3 százalék körül kell stabilizálni. Emellett tovább kell csökkennie az állam újraelosztó szerepének. Ennek arányát a jelenlegi 45 százalékról 2005-2007-re 39-40 százalékra kell csökkenteni. Mivel ez megfelel az OECD-országok átlagának, a további zsugorítás már átgondolandó - hangsúlyozta Varga Mihály.
Magyarország Monetáris Unióba való belépésének egyik feltétele, hogy az infláció üteme legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a legjobb mutatóval rendelkező három tagállam átlagos inflációs rátáját, ezért 2004-2005-ben az inflációt évi 2-3 százalékos mértékre kívánjuk levinni.
A keresetek alakulásáról a pénzügyminiszter elmondta, hogy 1998-ban a magyar átlagbér a portugál kereseteknek a 61 százalékát tette ki, ami nem érte el az uniós átlag negyedét sem. 1995 és 2000 között a magyar bérek euróban, illetve ecuban mintegy 41 százalékkal nőttek, ami éves átlagban 7,1 százalékot tett ki, ez jóval magasabb volt az unióban mért 3-4 százaléknál.
A pénzügyi tárca előrejelzése szerint a közeledés az előttünk álló években még ennél is gyorsabb lehet, a 2006-ig készült prognózis alapján 2000 és 2006 között a magyar átlagbérek 75-80 százalékkal bővülhetnek euróban számolva, ami csaknem 10 százalékos növekedés évente. Ugyanakkor az EU-ra vonatkozó előrejelzések évente csak 3,5 százalékos béremelkedéssel számolnak. Varga Mihály szerint ilyen eltérés mellett 2007-re Magyarország beérheti Portugália bérszintjét. A pénzügyminiszter elmondta: egy nemzet és egy egyén sikere érdekében fontos, hogy képes legyen a megújulásra, ám ehhez feltétlenül vállalkozásbarát környezetre van szükség. Az állam ezt a kis- és közepes vállalkozások, az innováció, valamint a kutatásfejlesztés támogatásával kívánja biztosítani az elkövetkezendő években.