Legyenek a magyar gazdák is a csatlakozás nyertesei!

A korántsem sikeres koppenhágai megállapodás ellenére most azon kell lennünk, hogy minél többet kihozzunk a megállapodás nyújtotta lehetőségekből. Erről Glattfelder Béla fideszes országgyűlési képviselő beszélt a magyar agrárium helyzetéről tartott keddi parlamenti vitanapon.

Dátum: 2003-04-15 17:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9404
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:13:12.834453, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Glattfelder Béla kijelentette: a Medgyessy-kormány azzal áltatja a polgárokat, hogy csak ennyit akartunk elérni és ez is jóval több, mint amit az előző kormány kitűzött. Az Orbán-kormány célja egy olyan szabályozás kialakítása volt, amely azonos kötelezettségek mellett azonos jogokat biztosít: Magyarország is kapja meg a kifizetések 100%-át - ez nem volt kisebb cél az elért 25%-nál - emelte ki.

Visszautasította a külügyminiszter azon kijelentését, miszerint az előző kormány nem létező adatokra alapozta kvótaigényeit. Mint elmondta, a kormány a legjobb évek eredményeit terjesztette az unió elé, mert az volt a célja, hogy a csatlakozás után a magyar mezőgazdaság újra ilyen magas termelékenységet produkáljon. Leszögezte: az ország többre számított, de most már azzal kell foglalkozni, hogy minél többet kihozzanak a megállapodás nyújtotta lehetőségekből.

Az Európai Unió lehetőséget jelent Magyarország számára: egy olyan közösség részévé válunk, amely ránk is kiterjeszti támogatási rendszerét és megvéd az elmúlt években kedvezőtlenül alakult nemzetközi mezőgazdasági környezet hatásaitól - mutatott rá a képviselő.

Hogyan érhetjük el, hogy a magyar mezőgazdaság minden szereplője a csatlakozás nyertese legyen? - tette fel a kérdést.

Meg kell erősíteni a családi gazdaságokat, mivel az unió csak hosszabb távon fog teljes támogatást biztosítani számukra. A magyar termőföld 10 évig védelem alatt áll, azonban még így is nagy spekulációs kihívás, ami ellen az előző földjogi törvény visszaállításával lehetne védekezni -hangsúlyozta.

A teendők között kiemelte: adómentessé kell tenni a gazdákat megillető támogatásokat, a kompenzációk 100%-át meg kell kapniuk. Hozzátette: a mezőgazdasági támogatások teljes körét be kell vezetni, kérte a kormányzatot: még idén novemberben szülessen meg a támogatási rendelet, hogy jövő májusig a gazdáknak kifizethető legyen a költségvetési támogatás.

Felszólította a kormányt arra, hogy a közvetlen kifizetések mellé a társfinanszírozás maximumát adja meg a gazdáknak. A csatlakozásig meg kell oldani az ágazati feszültségeket, több pénzt kell biztosítani gépfejlesztésekre. Elmondta: be kell vezetni egy eredetvédelmi rendszert a hungarikumok megőrzése érdekében.

Glattfelder Béla az említett javaslatok megszavazására kérte képviselőtársait, annak érdekében, hogy az érvényes népszavazás után ne érezzék úgy a gazdák, már nincs rájuk szükség.

Turi-Kovács Béla beszédében leszögezte: bárhogyan is értékeljük a koppenhágai megegyezést, abban meg kellene egyezni, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak ezt követően is kiszámíthatóságra, biztonságra és érthető, emberi szóra van szükségük. Majd hozzátette: talán egy kis kormányzati szerénységre is. Ugyanis, mint rámutatott, válság alakul ki többek közt a sertés-, a juh- és a baromfiágazatban, amelynek nem látszik a megoldása.

A termőfölddel kapcsolatban a politikus elmondta: a szocialista kormány és a polgári kormány hozzáállása gyökeresen eltér egymástól. A polgári kormány létrehozta a Nemzeti Földalapot, s a helyben lakó, földet megművelő gazdákat részesítette volna előnyben - ezzel szemben a szocialista kormányok mindannyiszor a nagy agrárvállalatokat részesítenék előnyben.

Kékkői Zoltán fideszes képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium ügye mindannyiunk ügye, nem csak a kormányé vagy az ellenzéké. Mint kifejtette: a közös ügyekért való kiállásról szól az EU is. A képviselő sürgette az osztatlan közös földek tulajdonviszonyának rendezését is. Ezzel kapcsolatban elmondta: az Orbán-kormány időszakával szemben, amikor is megkezdődött az e területen uralkodó állapotok rendezése, most a tulajdonosok tendenciózus és szisztematikus kifosztása zajlik.

Farkas Sándor fideszes politikus hangsúlyozta: előbb a napi gondokról kell beszélni, s csak utána a megoldásokról. A 2003 évi támogatási rendszer nem felel meg az igényeknek: kevesebb pénzt kapnak a gazdák, mint korábban - emelte ki.

Elmondta: a mezőgazdaságban dolgozók helyzetét számos probléma nehezíti; fagykárokkal, belvízveszéllyel, aszályokkal, nyomott árakkal, elavult műszaki háttérrel kell megküzdeniük.

A csatlakozásig már nincs sok idő hátra, s a gazdák még mindig tájékozatlanok - jelentette ki, emellett fontosnak tartja az ágazati problémák minél előbbi rendezését.

A fideszes Czerván György megemlítette: annak érdekében, hogy a magyar gazdák a csatlakozás nyertesei legyenek át kell tekinteni a támogatási rendszer eszközrendszerét, a legnehezebb helyzetben lévőket még jobban támogatni kell. Ennek érdekében módosítani kell a 2003-as költségvetést, enélkül ugyanis a mezőgazdaságból élők nem tudnak megfelelni az unió kihívásainak.

Borkó Károly, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának tagja felszólalásában Medgyessy Péter erdőtelepítésre vonatkozó kampányígéretét kérte számon. Emlékeztetett rá, hogy a kormányfő Egyetértésben a nemzettel címet viselő programja még egy 1,2 millió hektáros erdőtelepítési program részeként végrehajtandó 300 ezres telepítésről beszélt, ennek ellenére, mint mondta, a kormányprogramban már nem szerepelt az erdő szó sem. Összehasonlításként elmondta: a Trianon óta eltelt 80 esztendő során összesen 300 ezer hektár erdőt telepítettek.

A politikus rámutatott: a kormány erdőgazdálkodását az elődjéhez képest minden területen a visszalépés jellemzi.

Szabó József Andor hozzászólásában leginkább az uniós felkészüléssel kapcsolatban tett fel serkentő kérdéseket a kormánynak. Szabó a párbeszédet hiányolta, azt, hogy senki nem mondta el az érintetteknek, mi lesz az állategészségügy, a vadgazdálkodás, sorsa. Leginkább azt hiányolta, hogy nem tudni: a gazdákat ki fogja tájékoztatni, megtanítani arra, miként kell majd a pályázatokat észrevenniük, elkészíteniük - mert arról még nem hallott, hogy a falugazdászokat ilyen jellegű munkára felkészítették volna. Beszéde végén megjegyezte: a legsikeresebben pályázó Hollandia is csak a pályázati források 80 százalékához fér hozzá.

Tóth Imre a termelői árak drasztikus visszaesésére hívta fel a kormányzat figyelmét, s rámutatott: talán ki kellene vizsgálni, miért is nem lettek olcsóbbak az importáruk akkor, amikor az erős forint ezt lehetővé tette. A sarkadi képviselő javasolta, hogy a kormány hozzon létre egy agrár vis major alapot, különösen annak fényében, hogy ilyen az Európai Unióban is van. Ha ezt létrehozná a kormány, akkor nem utasítaná el a gazdák fagykárok és hasonló, nem várt katasztrófák fellépése után felmerülő jogos kéréseit.

Nógrádi Zoltán azt emelte ki, hogy nagy veszélyben van a vidéki értelmiség, az a réteg, amely már a rendszerváltásnak is egyik legnagyobb vesztese volt. Nógrádi Zoltán ennek a vidéki értelmiségnek a nevében arra kérte a kormányzatot, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne romoljon tovább jövedelmük és munkalehetőségük.

Balla Mihály fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy továbbra sem lehet tudni, miféle támogatásban részesülnek majd a málna- és ribizlitermesztéssel foglalkozó gazdák. - Aktív cselekvési programot kell indítani, hogy már a csatlakozás előtt is megtapasztalhassák a segítőkészséget - mondta.

fidesz.hu