Az EU több területen nem teljesítette az elvárásokat
Magyarország Európai Uniós csatlakozását követő elmúlt öt évben több olyan elvárás nem teljesült, ami hazánk számára fontos lett volna - mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője pénteken, Budapesten a Fidesz Ifjúsági Tagozata és a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett konferencián.
Dátum: 2009-05-22 18:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=134039
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:22:01.938913, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Magyarország számára specifikus kérdés a határon túl élő magyarok ügye, ám az unió a gyakorlatban kevéssé tudja a kisebbségi jogokat érvényesíteni - mondta az EPP-ED alelnöke. Hozzátette: a másik, amiben az EU "nem igazán adott segítséget számunka", az alapvető szabadságjogok kérdése volt.
Magyarország számára a kisebbségi jogok kérdése azért érzékeny terület, mert az ország nemzeti lakosságának több mint egyharmad része a határokon kívül él - mondta a Fidesz EP-listájának második helyezettje.
A politikus példaként a kolozsvári egyetemen történtekre emlékeztetett, amikor két magyar oktató magyar nyelven kitett egy táblát az egyetemen s ezért elbocsátották őket. Közölte: ilyen ügyekben az EU nem bizonyult hatékonynak.
Az alapvető szabadságjogok kérdéséről Szájer József azt mondta: Magyarországon a demokrácia súlyos deficitjét mutatta akkor, amikor a kormányzati hatalom mindent megtett annak érdekékben, hogy akadályozza az emberek szabad véleménynyilvánítását.
Hangsúlyozta: olyan alapvető szabadságjogokról van szó mint a szólásszabadság, és a gyülekezésnek a szabadsága. Ebben súlyos sérelmek történtek 2006 októberében, de hasonló történt akkor is, amikor a hatalom kordonokkal vette körül a Kossuth teret, hogy ezzel megakadályozza az emberek szabad véleménynyilvánítását.
Ezekben a helyzetekben az EU "nem igazán adott segítséget számunkra, amikor ez ellen felemelhette volna a szavát", igaz - tette hozzá -, amit saját keretei között megtehetett, azt megtette.
Szájer József - a magyar és külföldi fiatalok előtt tartott előadásában - kitért az EU-csatlakozás előtt, a csatlakozással kapcsolatos magyar félelmekre is.
Kifejtette: azoknak a kelet-közép-európai országoknak, amelyek nem önként választották, hogy a Szovjetunió kötelékébe tartozzanak - és húsz évvel ezelőtt visszanyerték szuverenitásukat -, egy újabb szövetséghez tartozás lehetősége komoly dilemmát jelentett.
Emlékeztetett: Magyarországon ezt a dilemmát egy népszavazás döntötte el. Úgy vélte azonban, túlzottak voltak az olyan aggályok - mint például -, hogy túlzottan erős az EU, sok mindenbe beleszól, túlságosan beleavatkozik az emberek életébe.