Gyors segítség kell
Az, amit a kormány kitalált a kárenyhítésre, nem oldja meg a helyzetet - emelte ki Lipők Sándorral, Kemecse polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatóján Czomba Sándor.
Dátum: 2009-06-16 11:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=135278
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:28:48.245181, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Czomba Sándor leszögezte: június 7-én nagyon súlyos természeti csapás érte Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentős részét. Hozzátette: bár a jelenlegi jogszabály, sőt a kormányszóvivő szerint sem minősül katasztrófa sújtotta területnek a térség, de az a 33 önkormányzat és közel 7 ezer lakástulajdonos, gazdálkodó, akinek fél óra alatt egy év vagy egy élet munkáját tette tönkre a vihar, az valódi katasztrófaként éli meg ezt a helyzetet.
Kiemelte: több mint egy hét telt el a vihar óta, és a tetők jó esetben fóliázva vannak a mai napig. Azóta is esik, így egyre nagyobb károk keletkeznek - tette hozzá, kiemelve: gyors segítség kell, és az, amit a kormány kitalált a kárenyhítésre, nem oldja meg a helyzetet, és még két hónap múlva sem lesz tető a fejek felett.
A beregi térség országgyűlési képviselője kifejtette: térségükben 3 település szenvedett a leginkább, Beregsurány, Márokpapi és Csaroda. Márokpapiban 226 ingatlanból 213-ban sérült. Az önkormányzat apparátusa egy társadalmis polgármester és 3 ügyintéző. Erre az apparátusra kívánja ráterhelni azokat a feladatokat, gondokat a kormányzat, ami egy ilyen kistelepülésen keletkezett a vihar kapcsán. Ez így egész biztosan nem fog működni - húzta alá.
Kiemelte azt is, bizonytalan a mezőgazdasági kárenyhítés is, összegszerűen a megyében több mint 6 milliárd forint kár keletkezett. Az agrártárca a kárenyhítési alap megnyitását javasolta, de jelenleg összesen 5 milliárd forint van ebben az alapban. Leszögezte: biztosan látszik, hogy ez az alap nem lesz elegendő a károk enyhítésére, vagy csak a töredékére.
Hangsúlyozta: 2001-ben az árvíz kapcsán nem késlekedett a segítség. Mint fogalmazott, ott nem tetőket kellett javítani, hanem komplett térséget kellett újjáépíteni. Most csak tetőt kellene fedni, és még mindig ott tartunk egy hét után, hogy "a vakarózás megy minden szinten" - húzta alá. Ezt mindenképpen abba kell hagyni - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: "nem tettünk le a Nemzeti Kárenyhítési Alap létrehozásának javaslatáról sem". Jelezte, hogy megyebeli szocialista képviselőtársaikkal is egyeztettek egy ilyen alap gondolatáról, és úgy néz ki, hogy konszenzus mutatkozik.
A tegnap este megjelent a kormányhatározatról szólva Kemecse polgármestere, Lipők Sándor kifejtette: azt várták, hogy a kormányhatározat tisztázza a helyzetet és az arra való megoldást, de többszöri elolvasása után nagyon sok a kérdés. "Még több a bizonytalanság a kormány határozatának megjelenése után" - emelte ki.
Szociális rendeletet kell alkotni az önkormányzatoknak - mondta el, hozzátéve: az önkormányzatok nyakába varrja az állam az összes kárfelmérés és helyreállítás koordinációját, dokumentálását és teljes felelősségét.
Az, hogy az önkormányzatnál ki a felelős, nincs tisztázva, mint ahogy az sem, hogy milyen formai követelményeknek kell megfelelni - fejtette ki. Hozzátette, ahhoz, hogy a szociális törvénybe be tudják rendelni a kártérítést, hiányzik a törvényi felhatalmazás.
Mint mondta, 7 éve folyamatosan azt hallják a kormányzattól, hogy ennyi önkormányzatra nincs szükség. Ennek ellenére, mikor baj van, mihez nyúl a kormány? Az önkormányzatot veszi elő, és az önkormányzatra hárítja az egész feladatot - mutatott rá.
Elmondta azt is: Kemecsén 1091 magántulajdonban keletkezett kár, 541 tetőszerkezeti sérülést jelentettek be, és 50 százalékban biztosítottak az ingatlanok. Arról szólva, hogy az ingatlanbiztosítást is a lakosság felelősségeként róják fel, hangsúlyozta: az ország legszegényebb területéről érkeztek, majd több példát is hozott arra, hogy az ott élők nem tudták befizetni a biztosítást. Kiemelte azt is, a legsúlyosabban a szegény embereket sújtotta a jégkár.
Czomba Sándor kérdésre válaszolva - mit változtatnának a határozaton, mit várnak a kormánytól - kifejtette: alapvetően azt szeretnék, hogy a kormány ne dobja a gyeplőt az önkormányzatok nyakába. A polgármestereknek se szakembere, se apparátusa nincs arra, hogy felmérje a károkat - mondta. Mint fogalmazott, "központilag kell az ügyet kezelni, ezt várjuk el a kormánytól, ez a kormányhatározat semmi másról nem szól, csak arról, hogy dobjuk a gyeplőt az önkormányzat nyakába, és mi azt mondjuk, hogy mea culpa, ő pedig (...) vívjon az ottani helyi emberekkel".