Bencsik: A magyar falunak és városnak egy a sorsa
Szombaton megérkezett Budapestre a Nemzeti Zarándoklat, amelynek résztvevői az ország négy szegletéből indultak el, hogy felhívják a figyelmet a vidék értékeire, az önkormányzatok nehéz helyzetére, a szeretet és összefogás fontosságára.
Dátum: 2009-06-22 11:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=135550
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:30:15.693241, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A zarándoklatot a zempléni Pálháza és Komlóska polgármesterei kezdeményezték, s vezetésükkel indult útnak két héttel ezelőtt a keleti ág. A déliek Ópusztaszerről, a nyugatiak Pannonhalmáról, az északiak pedig Balassagyarmatról keltek útra.
A négy ág a fővárosban, a Szent István Bazilika előtt egyesült, ahol az általuk hordozott kereszt négy ágát egyesítették, és ráerősítették az ország címerét. A szimbolikus üzenet, Magyarországnak, a Népek Krisztusának feltámadására utalt. Déli harangszóra vonultak be a zarándokok a bazilika főlépcsőjén át a székesegyházba. Az összefogást és megújulást sürgető, közösségbe kovácsolódott emberekkel megtelt szakrális térben a történelmi egyházak képviselői köszöntötték a zarándokokat. Keresztes Szilárd nyugalmazott görög katolikus püspök a magvetéshez hasonlította az úton lévők szolgálatát, majd hozzátette azt is, hogy az emberek feléjük irányuló szeretete egyben az aratás lehetőségét is biztosította számukra.
Az időközben felduzzadó zarándok-sereg az Andrássy úton keresztül jutott el az Ötvenhatosok Terére, ahol összegezték a két hetes út tanulságait. Bencsik János, Tatabánya polgármestere kiemelte, hogy a résztvevők nem ilyen-olyan célocskákkal lődörögtek útközben, hanem örök céloktól vezérelve haladtak a nemzeti megmaradás útján. Beszámolt arról, hogy Bábolna környékén a nemzeti földvagyon, Tatabánya vidékén az ország ivóvízellátásának, a Bakony, a Pilis, a Vértes és a Gerecse táján pedig az erdővagyon kiárusítása miatt panaszkodtak az emberek.
A tatabányai polgármester arról is szólt, hogy a politika láthatóan szembeállítani igyekszik egymással a városi és falusi közösségeket. A nemzeti közösséget megosztó, az érdekkülönbségeket felnagyító és előtérbe helyező szabályozással emelnek magasba nyúló falakat a magyar társadalomban. De minden megosztásra irányuló mesterkedés ellenére, a magyar falunak és magyar városnak egy a sorsa. Miközben a városi közösségek kénytelenek egyre többet költeni élelmiszerre, addig a magyar falu a mezőgazdasági tevékenységből egyre kevesebb bevételhez jut. Éppen ezért helyre kell állítani város és falu évszázados gazdasági érdekszövetségét.
Jogalkotási munkával is elő kell segíteni a helyi piacok újbóli megerősödését. Bencsik azt is kiemelte, hogy a nemzeti összetartozás nem csak a gazdasági munkamegosztás, hanem a kultúra területén is meg kell, hogy jelenjen. A városok a magas kultúra közvetítői, a színházak, koncertek, kiállítások a falusi közösségek számára a kulturális fogyasztás magas minőségét biztosítják. A magyar falu pedig őseink kulturális örökségét őrzi, és példát mutat a szolidaritásból, az egymáshoz való megtartó kötődésből, melyre ma különösen nagy szüksége van a magyar társadalomnak. A valóságban város és falu között nincsenek érdekkülönbségek, csak kölcsönös előnyöket és fejlődést biztosító együttműködési lehetőségek - mondta a tatabányai polgármester.