Budapest egyenlő versenyt tart szükségesnek
Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Bécsben újságírók előtt elhatárolta magát a Die Presse című osztrák lapban aznap megjelent cikk címétől ("Budapest kitart a Benes-dekrétumok vége mellett még az EU-bővítés előtt"), bár az írást korrektnek mondta.
Dátum: 2002-03-07 16:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=673
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:20:08.690035, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Martonyi hangsúlyozta: Magyarország többször leszögezte, hogy a Benes-dekrétumok kérdését sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a visegrádi együttműködésben, sem pedig Csehország és Szlovákia uniós csatlakozása kapcsán nem hozza fel.
A háború után a németek és magyarok elűzéséhez vezető dekrétumokról kijelentette: amennyiben van ellentmondás az Európai Unió közös jogrendje és a Benes-dekrétumok között, úgy ezt Csehországnak és Szlovákiának kell megoldani, s e két ország feladata annak kidolgozása, hogy hogyan oldható fel az ellentmondás. Martonyi János a maga részéről bízik abban, hogy Csehország és Szlovákia Magyarországgal egy időben lesz az unió tagja.
A sajtóban megjelent, a Benes-dekrétumok kapcsán az állítólagos magyar-osztrák-bajor tengelyre vonatkozó feltételezésekre válaszolva leszögezte: a közép-európai együttműködés minden formáját folytatni szándékozik Magyarország, s ebben egyaránt benne foglaltatik a visegrádi csoport, a Kis-Duna menti csúcs és számos más hasonló. A visegrádi csoportról úgy vélte: az együttműködés más közép-európai formái mellett az uniós csatlakozás után is megőrizhető, de hogy milyen formában, azt majd akkor kell eldönteni.
A magyar külügyminiszter csütörtökön délelőtt Bécsben osztrák kollégájával, Benita Ferrero-Waldnerrel tárgyalt, főleg uniós kérdésekről. Mint újságírók előtt elmondta, ismertette a magyar álláspontot egyebek között a mezőgazdasági közvetlen támogatások és a munkaerő szabad vándorlása kérdésében. A támogatások kapcsán rámutatott, hogy Budapest EU-tagjelöltként egyenlő versenyt tart szükségesnek. A javaslat kedvező elemének nevezte, hogy elismeri az új tagok jogosultságát ezekre, de Magyarország elégedetlen a támogatások kilátásba helyezett mértékével és elfogadhatatlannak tartja a tízéves átmeneti rendezést, mert nem tudni, milyen lesz az új rendszer 2007 után. A miniszter úgy vélte, a kérdésben az EU közös álláspontjára június végére, a megállapodásra a németországi választások után, a tárgyalások utolsó szakaszában lehet számítani.
A munkaerő szabad vándorlásával kapcsolatban a magyar miniszter felelevenítette, hogy a hétéves átmeneti rendezés kapcsán a tagjelöltek ígéretet kaptak, hogy a csatlakozással jelentősen javulni fog a helyzet, s eddig 6 tagország jelezte, hogy saját hatáskörében eltekint a korlátozásoktól. Ausztriával a kérdésről tárgyalások folynak, de ezeket az eddigieknél érdemibbé kell tenni, mert lényegi előrelépésre van szükség - mondta.
Az Európai Unió reformjairól és jövőjéről tanácskozó konvent kapcsán Martonyi János újra hangsúlyozta, hogy ez a munka nem függ össze a bővítéssel, mert annak nem előfeltétele, a testület munkájában pedig csak akkor van szükség pontosan megszabott országcsoportokra, amikor a bővítés kérdéseiről van szó.
Délután Martonyi János Alsó-Ausztriát kereste fel, viszonozva Erwin Pröll tartományi elöljáró 2000 őszén tett magyarországi látogatását. Pröll a megbeszélés után szólt arról, hogy főleg a határbiztonsági és infrastruktúrával összefüggő kérdésekről beszéltek, valamint arról, hogy kiterjedt autóipari klasztert hoznak létre Pozsony környéke, Nyugat-Magyarország és Budapest, valamint Alsó-Ausztria részvételével. Úgy vélte, az európai integrációban a regionális vonatkozások egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, az unió bővítésének sikeréhez pedig minél szorosabb kapcsolatokra van szükség.
Martonyi János Erwin Pröll kíséretében ellátogatott a melki apátságba, amelynek főleg magyar vonatkozásaival ismerkedett meg.