Kárpátaljai szabadegyetem nyílt Felsőszinevéren
Magyarországnak nemzetközi szinten kell felvetnie a kárpátaljai magyar kisebbségek sorsát hátrányosan érintő kijevi intézkedéseket - hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi- és határon túli magyarok bizottságának elnöke el a kárpátaljai Felsőszinevéren (Szinevirszkaja Poljana) zajló - vasárnapig tartó - XVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem nyitó előadásán csütörtökön.
Dátum: 2009-07-02 14:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=135969
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:32:33.320971, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Németh Zsolt úgy vélekedett a szabadegyetemen - amelyet Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nyitott meg -, hogy "az elmúlt hét évben Ukrajna fokozatosan kikerült a magyar külpolitika prioritásai közül. Magyarország látványosan kötötte oda a sorsát Oroszországhoz, amivel az Ukrajnához fűződő viszonyát másodrangúvá tette."
Az energiabiztonságról szólva Németh Zsolt úgy fogalmazott, hogy Ukrajna képes volt megőrizni energiahálózatának, a földgáz- és kőolajvezetékek függetlenségét, és ez "a jövőben is az ország szuverenitásának próbája lesz". A kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatását veszélyeztető ukrán intézkedések esetében a "türelmi idő lejárt" - fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint Magyarországnak nem érdeke, hogy viszályba keveredjen szomszédjaival, de ha Ukrajna "záros határidőn belül nem hagyja abba a kárpátaljai magyar oktatás elleni támadásait", a problémát nemzetközi fórumokon kell szóvá tenni. Ennek érdekében az ősszel határozati javaslatot kíván beterjeszteni Németh Zsolt az Országgyűlés elé a magyar álláspont rögzítése, és a szükséges diplomáciai lépések előkészítése érdekében.
Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója szabadegyetemi előadásában egyetértett azzal, hogy a magyar kisebbség esetében a kétoldalú nézeteltéréseket jobb nemzetközi szintre vinni. Szerinte az Európai Unióban (EU) először általánosan, a jelenségre kell felhívni a figyelmet, mivel a délszláv háborúk rossz példája miatt a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos vitáktól nagyon tartanak Nyugat-Európában. Ugyanakkor Gyarmati István felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások miatt az emberi és kisebbségi jogok nem belügyei egyetlen államnak sem.
Gyarmati szerint Magyarországnak támogatnia kell az EU keleti partnerségi programját, Ukrajnával "majdnem társulási szerződést" köthetne az EU. Az pedig "minőségi üzenet lehetne", ha Magyarország 2011-ben, az EU soros elnökeként Lengyelországgal együttműködve kezdeményezné "az uniós tagság lehetőségét" Ukrajna számára. A Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója megítélése szerint Oroszország megpróbálja kihasználni Ukrajna "államkudarc közeli állapotát" arra, hogy az ország oroszbaráttá váljon, vagy és minél szorosabb kapcsolatokat építsen ki vele. Gyarmati István - aki katonapolitikai szakértő is - arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna függetlensége és stabilitása biztonsági garanciát jelent Európa számára. Mivel az EU és az Egyesült Államok Oroszországgal kapcsolatos politikája nem eléggé egyértelmű, Moszkva ezt úgy értelmezheti, hogy Ukrajna "szabad préda", és tovább próbálhatja növelni befolyását az országban. Márpedig Oroszország Ukrajna egységének és függetlenségének gyengítésében érdekelt.
Ukrajna jövőjéről szólva a kárpátaljai szabadegyetemen tartott előadásában Gyarmati István elmondta, hogy Magyarországnak "meg kell teremteni azt az intellektuális bázist, amellyel minden eshetőségre fel kell készülni", hogy mi történhet Ukrajnával és a kárpátaljai magyarsággal.