Sólyom László: Mi is alakítói leszünk az uniónak
Az európai egység formálódása, kiteljesedése nem pusztán gazdasági folyamat, de társadalmi és szellemi átalakulás is, amelyhez egy szerencsés pillanatban kapcsolódhat Magyarország. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában arra is rámutatott: Az emberek részéről az utóbbi 13 évben eltűnt a kiszolgáltatottság, a jogbizonytalanság vagy a félelem érzése, de állandó figyelemre van szükség ahhoz, hogy ez az állam részéről is természetessé váljon. Az adatmásolási botrány ugyanis jelzi: a jogállami követelmények betartása esetenként csak vékony máz, amelyen könnyen áttörnek a régi hatalmi reflexek.
Dátum: 2003-04-22 08:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9548
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:13:57.011776, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
- Saját tapasztalatomból tudom, hogy egy új intézmény nagyon jó pozíciót jelent az újszerű elképzelések megvalósításához - jegyezte meg.
Mint megjegyezte: a "csatlakozás" szó túl passzív: nem fejezi ki, hogy "magunk is alakítói leszünk a most formálódó szorosabb uniónak".
Hozzátette: benyomása szerint ma a tagjelölt országokban mindenki azzal van elfoglalva, hogy "mit kapunk, mennyi támogatás érkezhet az uniótól", holott a belépésnek a gazdasági oldalon túl van egy olyan szellemi-politikai dimenziója, a közös értékek olyan kialakítása, amely a régi és az új tagállamok számára egyaránt nagy kihívás.
- Az unió válaszút előtt áll. Nemcsak az európai államok egyesülnek, hanem az európai népek is. Érezhető a törekvés, hogy ne csak a piaci és politikai szféra egységesüljön, hanem ezen túl, új szellemi egység jöjjön létre. Nem kell félni attól, hogy ebben a nemzeti kultúrák feloldódhatnak. Azokat sokkal inkább az egysíkú fogyasztói mentalitás fenyegeti - mondta Sólyom László.
Hozzátette: ehhez az új szellemi minőséghez jó gondolatokkal bármely ország hozzájárulhat.
Az alkotmányjogász erre példaként a jövő nemzedékek ombudsmanjának ötletét említette.
- A jövő nemzedékek szószólója olyan új intézmény, amely segít abban, hogy utódainkra élhető világot hagyjunk, a hosszú távra szóló döntéseknél képviseli a jövendő nemzedékek érdekeit. Különösen fontos, hogy a gazdasági hatékonyságra törő unióban kellő súlyt kapjon a természeti életfeltételek megőrzése, a kulturális sokféleség fennmaradása, hogy az egység ne egyformaságot jelentsen - mondta az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Hozzátette: ha a magyar parlament elfogadja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslatot, akkor Magyarország már a belépéskor vihet magával valami példamutatót, többletet a jogvédelem területén, eredeti hozzájárulást az európai kultúrához.
Sólyom László elmondta: minden nagy társadalmi változáskor igény van olyan összefoglaló alapdokumentumra, amely tartalmazza azokat az alapvető eszméket és értékeket, amelyekben mindenki egyetért; ez a dokumentum emellett az elvek érvényesüléséhez szükséges intézményeket is megalkotja, a jogokat biztosítja.
Emlékeztetett: készülőben van az unió alkotmánya, amely azzal kezdődik, hogy leszögezi az "európai értékeket".
- Ebben természetesen benne vannak a klasszikus szabadságjogok. Ám bíztató, hogy az alkotmány már elfogadott részében, az Alapjogi Chartában kiemelt szerepet kapott az emberek közötti szolidaritás, az életminőség, a környezetvédelem, a gyengék és öregek védelme, de másrészt a gyermekek és az ifjúság támogatása is. Mindez túlmutat az önző individualizmuson - közölte Sólyom László.
Hozzáfűzte: az unió láthatóan elszánt abban a tekintetben, hogy nem tűri meg tagjai között azokat, akik ezeket az értékeket nem tisztelik. Magyarország és az európai értékek viszonyáról szólva Sólyom László emlékeztetett arra, hogy bár a magyar belpolitika 1989 szeptembere óta mélyen megosztott, az európaiság közös program maradt, amelyben nemcsak a politikusok, hanem az ország is egyetért.
- Az Alkotmánybíróság sikerének kulcsa az volt, hogy hitelesen tudta képviselni az európai standardokat, és azokat a gyakorlatban mindeni számára érthetően és érezhetően, konkrét jogokként és állami kötelezettségekként érvényesítette - mondta a testület első elnöke.
Hozzátette: az Alkotmánybíróság a kezdetektől fogva az európai jogállamiság nyelvét beszélte, és nagy szerepe volt abban, hogy Európa Magyarországot egyenrangú félként kezelje és fogadja be.
Sólyom László szerint hamis az a vélekedés, hogy a hétköznapokban alig érezhető a rendszerváltozás hatása.
- Az emberek magatartása az államhatalommal szemben alapvetően megváltozott. Eltűnt a kiszolgáltatottság, a jogbizonytalanság vagy a félelem érzése, amely a "keleti" állampolgárokat olyan fájóan megkülönböztette az öntudatos és magabiztos, "szabad" nyugati polgároktól. Ezt szerencsére már el is felejtették az emberek, és az új generációk pedig már nem is értik a korlátozásoknak és hazugságoknak a rendszerváltozás előtti világát. Ez a változás válik végérvényessé az unió közös világában - tette hozzá.
Sólyom László közölte: állandó figyelemre van szükség, hogy ez a magatartás az állam részéről is természetessé váljon.
Hangsúlyozta: az APEH iratmásolási ügye is azt jelzi, hogy a jogállami követelmények betartása esetenként csak vékony máz, amelyen könnyen áttörnek a régi hatalmi reflexek.
Emlékeztetett: a magyar adatvédelmet az unió az európai élvonalba tartozóként értékelte, "ezzel az ilyen esetek szöges ellentétben állnak".
- Nemzedéknyi időre van szükség ahhoz, hogy az új mentalitás megszilárduljon - jegyezte meg az Alkotmánybíróság volt elnöke. Sólyom László felhívta a figyelmet arra is, hogy az unióba való belépés mellett számos más intézmény szolgálja az európai egységesedést, amelyek hatóköre bővebb az Európai Uniónál.
Példaként ez Európa Tanácsra, az strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságára hivatkozott.
Ugyancsak fontos az egységesedéssel párhuzamos, de azt ellensúlyozó folyamat: a jelenlegi államoknál kisebb, és azok határaitól részben független régiók öntudatra ébredése és megszervezése, amelyek keretében - például a Kárpát-medencében - régi történelmi közösségek alakulhatnak újjá, vagy új egységek jöhetnek létre, mint amilyen az Alpok-Adria régió.
- Érdekes lesz, hogy miként alakul majd a különböző európai folyamatok és szervezetek viszonya. Jelenleg is izgalmas kérdés a strasbourgi bíróság és az unió luxemburgi bíróságának párhuzamos ítélkezése az emberi jogok területén - mondta Sólyom László.
Hozzátette: mind az unió belső átalakulása, mind az új tagok belépése számos szervezeti problémát vet fel.
- A nemzetközi szerveket próbára teszi, ha nagy létszámban kell befogadnia eltérő kultúrájú, előképzettségű munkatársakat. A küldő fél számára pedig - így Magyarországon is - a betölthető pozíciók elosztása válhat politikai alkuk és üzletek tárgyává. Ebbe azonban szerencsére a nép is beleszólhat. Az unió szervezeti átalakulása ugyanis a demokrácia hiányosságait is orvosolni hivatott - közölte Sólyom László.
Hozzáfűzte: most azonban meg fog erősödni az Európai Parlament törvényhozó szerepe, és ezzel az EU-n belüli súlya, szimbolikus szerv helyett az európai népek hatalommal rendelkező képviseletévé válik.
- Ezért lesz fontos, hogy kiket választunk európai képviselőinknek - mondta Sólyom László.
Hozzátette: rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e élni a történelmi lehetőséggel.
MTI - fidesz.hu