Peking türelmetlenné válik Phenjannal szemben
Az Egyesült Államok, Észak-Korea és a Kínai Népköztársaság között Pekingben zajló háromoldalú tárgyalások, amelyek később Oroszország, Japán és Dél-Korea bevonásával hatoldalú tárgyalássá terebélyesedhetnek, fokozottan ráirányítják a figyelmet Peking és Phenjan viszonyára. A Kínai Népköztársaság küzdelmes módon, az első kínai kísérleti atombomba 1964. október 16-i felrobbantásával verekedte be magát az "atomklubba", vált az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország után az ötödik úgynevezett deklarált atomhatalommá.
Dátum: 2003-04-24 13:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9638
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:14:25.044242, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Észak-Korea Kína közvetlen délkeleti szomszédja. A múlt század 50-es éveiben a kínai katonai beavatkozás mentette meg attól, hogy a Dél ellen indított háborújában az amerikai vezetésű ENSZ-csapatok lehengereljék. Kína most a Koreai-félsziget atomfegyvermentessé tételének híve és szószólója, a KNDK-ra ebből adódó következményekkel. Kína tudatában van annak, hogy semmit sem nyer, ha kapui előtt ott van egy atomfegyverekkel rendelkező Észak-Korea. Egy kínai biztonságpolitikai elemző szerint kedvező körülmény, hogy az atomhatalommá vált Kína nem kívánhatja Japán nukleáris fegyverkezését: egy atomfegyverrel rendelkező Japán a kínai vezetés rémálma, márpedig Phenjan atomfegyverkezése növelné annak esélyét, hogy Japán hátat fordítson eddigi, az atomfegyvert elutasító politikájának. Ugyanakkor Peking nem szeretné azt sem, ha az észak-koreai atomfegyverkezés olyan szakaszba jutna, amelyben az amerikai haderő feljogosítva érezhetné magát Korea harctérré tételére. Ezért kész arra, hogy megkönnyítse a békés párbeszédet és a dolgok rendeződését Észak-Korea és az Egyesült Államok között. "Peking türelmetlenné válik Phenjannal szemben" címmel figyelemreméltó elemzést közölt a közelmúltban a KANWA Intelligence Review. A Kanadában működő KANWA Information Center folyóirata márciusi számában megírta, hogy Kínát igencsak meglepte a koreai fegyverszüneti egyezmény felmondásának phenjani szándéka, és az is, hogy észak-koreai repülőgépek őrjáratoznak a fegyverszüneti vonal mentén. Pekingi diplomaták szerint Kim Dzsong Il a keményvonalas tisztek befolyása alá került, és nem konzultált Pekinggel a fegyverszüneti szerződés felmondásának kilátásba helyezése előtt, pedig azt annak idején a kínaiakkal együtt írták alá, és a megállapodás szerint Észak-Koreának Kína egyetértését meg kellett volna szereznie a tervbe vett lépéshez.
A kanadai intézet ázsiai szakértői úgy érzékelik, hogy ha Kim Dzsong Il további zavarokat okoz, és ha az észak-koreai gazdasági helyzete tovább romlik, Kína a határövezetben meg fogja tűrni Kim-ellenes szervezetek működését. A kanadai elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy válsághelyzetben ezek a szervezetek kormányszintű testületeket hívjanak életre. Mindenesetre tény, hogy ahogy elmérgesedett az amerikai-észak-koreai viszony, ez év januárjában a senjangi, volt mukdeni parancsnokság (Pekingtől északkeletre, Észak-Koreától nyugatra) hadosztály szintű téli hadgyakorlatot tartott, amelyen a csapatoknak egy hét alatt 1000 kilométert, napi átlagban több mint száz kilométert kellett előrenyomulniuk rendkívüli hidegben. Ugyancsak januárban - ázsiai sajtóértesülések szerint - Sanghajban értekezletet tartottak néhány katonai kerület Észak-Koreára szakosodott parancsnokai, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha Észak-Koreában a dolgok minőségi változást mutatnak, nehéz lesz Kínának tétlennek maradnia.
Ilyen minőségi változást jelentene, ha a gazdaságpolitika kudarcai nyomán komolyabb zavargások törnének ki a KNDK-ban és Kim Dzsong Il, elveszítve az ellenőrzést a helyzet fölött, kínai erőket kérne a zavargások letörésére. Felvetődött annak az eshetősége is, hogy észak-koreai menekültáradat kezdődik Kína felé, a kínai-észak-koreai határt le kell zárni, ami lényegesen megrontaná a viszonyt a két ország között. Miközben nem kizárt, hogy az Egyesült Államok katonai akcióra szánja el magát, ha destabilizálódik a helyzet Észak-Korea atomfegyverkezési eltökéltsége miatt, egyelőre nem világos, hogy miként reagálna Peking, ha a katonai konfrontáció fokozódásának bizonyos pontján egyesült dél-koreai-amerikai erők lépnék át a 38. szélességi kört. Amióta Észak-Korea atomprogramja körül válság támadt, Kína visszafogta a szomszédjának nyújtott gazdasági támogatást. Nyugati közlések szerint Kína évente mintegy 300 millió dollár értékben juttatott gabonát és nyersolajat a KNDK-nak, elsősorban azért, hogy megóvja a phenjani rendszert az azonnali gazdasági összeomlástól. A KANWA Intelligence Review szerint Kína egyfelől nem enged az amerikai nyomásnak, azaz nem fagyasztja be teljesen az Észak-Koreának szánt segítséget, másfelől fokozza a szomszédjára gyakorolt nyomást gazdasági vonalon. A múlt nyári pénzreformindítás inflációt idézett elő Észak-Koreában, a gabona- és tüzelőanyag-ellátás komoly problémákkal küzd, de a phenjani vezetés a diplomáciai áttörést előbbrevalónak tartja, mint a külföldi gazdasági segély biztosítását. Diplomáciai források általában Phenjan "hevesebbé válását" észrevételezik, s rámutatnak, hogy az észak-koreai vezetés elégedetlen a kínai gazdasági támogatással és a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését célzó kínai próbálkozásokkal. Másfelől felhívják a figyelmet arra, hogy 2002 óta Peking diplomáciai tevékenységében nyilvánvalóan nagyobb figyelmet szentel Moszkvának, amellyel atomügyekben a legszorosabb kapcsolatban áll, kompromisszumos javaslatokat is elsősorban az orosz külügyminisztériumtól remél.
MTI - fidesz.hu