Nem hűtenek eléggé az erdők

A világszerte növekvő hőmérséklet csökkenti az erdők hűtőhatását - bizonyították német kutatók kísérletekkel. Forróság esetén a fák kevesebb lebegő részecskét, más néven aeroszolt bocsátanak ki, amelyek a vízgőz kondenzációs magjaiként szolgálnak. Amennyiben túl kevés termelődik, kevesebb felhő képződik, a földet pedig több napsütés éri.

Dátum: 2009-09-21 11:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=138621
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:46:57.868742, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A fák kipárolgása úgynevezett monoterpéneket tartalmaz, amelyek - többek között - a tipikus erdőillatról gondoskodnak. Az illékony vegyületek kulcsfontosságúak az aeroszolok képződéséhez. Magasabb hőmérséklet esetén több monoterpén keletkezik, ezért eddig azt feltételezték, hogy a nagyobb hőség kedvez a felhőképződésnek.

A németországi jülichi kutatóintézet munkatársai, Astrid Kiendler-Scharr vezetésével most kiderítették, hogy egy másik, szintén a fák által kibocsátott molekula, az izoprén ellentétes hatással van a folyamatra. Ez az anyag szintén fokozottan képződik hő hatására, és bizonyos gyököket megköt a levegőből. E gyökök nélkül azonban a monoterpének kevesebb aeroszolt alkotnak, a felhőképződés pedig alábbhagy, a hűtőhatással együtt.

A hőmérséklet emelkedésével az izoprén kipárolgása jóval meghaladja a monoterpénekét - magyarázza a kutatócsapat a Nature című folyóiratban. Ennek következtében az aeroszolképződés 2010-ig ötödével fog csökkenni a maihoz képest. A felhők hűtőhatása így 12 százalékkal lesz kisebb.

A kutatók kísérleteiket egy speciális növénykamrában hajtották végre, amelybe kevés izoprént kibocsátó fákat ültettek - például nyírt, bükköt, luc- és erdei fenyőt. Így a kamra izoprénkoncentrációját szabályozhatták, hogy megnézhessék az aeroszolképződésre gyakorolt hatását.

Amikor a kamrába helyeztek egy tölgyfát, amely nagy mennyiségű izoprént bocsát ki, csaknem teljesen abbamaradt az aeroszolképződés.