Ki fizeti meg a késlekedés árát?

Az ÁSZ véleménye szerint jelentősen megnőtt annak a kockázata, hogy Magyarország elveszíti az uniós támogatások egy részét - hívta fel a figyelmet interpellációjában Nógrádi Zoltán.

Dátum: 2009-10-26 15:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=140465
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:57:02.187300, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az Állami Számvevőszék az európai uniós támogatások 2008. évi felhasználásának ellenőrzéséről szóló jelentése megdöbbentő adatokat tartalmaz. A magyar kormány a rendelkezésére álló idő egyharmadának eltelte után az uniós források alig több, mint 8 %-át hívta le, s fizette ki a pályázóknak, a kedvezményezetteknek. Mindez pénzügyi, gazdasági válság kellős közepén, amikor minden egyes eurocent munkahelyet menthet meg és családok ezreinek megélhetését segítené. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint jelentősen megnőtt annak a kockázata, hogy Magyarország elveszíti az uniós támogatások egy részét.

Mindezen tények mellett elmondhatjuk, hogy az intézményrendszer rendre akár több hónapos csúszással sem képes megoldani az előtte álló feladatokat, így kárt okozva az országnak és a pályázóknak is - szögezte le Nógrádi Zoltán, hozzátéve: köszönhető mindez annak a bonyolult, bürokratikus rendszernek, amelyet a jelenlegi kormány alakított ki. Ígéreteikkel szemben ezt egyszerűsíteni nem tudták, s így remény sincs a forráslehívás felgyorsítására - fejtette ki. A fideszes politikus aláhúzta: ezt a kormány is elismeri, hiszen a 2010-es költségvetésben 13%-kal kevesebb uniós forrás kifizetését tervezik, mint 2009-ben. Így tehát tovább lassul a kifizetések menete - jegyezte meg.

Mindezek mellett a tárca államtitkára az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző bizottság ülésén a felelősséget igyekezett a kedvezményezettekre hárítani. Azokra a kedvezményezettekre, akik megküzdenek a pályázati rendszer bürokratizmusával, akik kevéske önerejüket összekaparva igyekeznek fejlesztési forrásokhoz jutni, s akik gyakran hónapokig hiába várnak a pénzükre, s emiatt remegve figyelik a támogatás megelőlegezését szolgáló bankhiteleik kamategyenlegét - fogalmazott Nógrádi Zoltán.

A fideszes képviselő egy példát mondott arra vonatkozóan, hogy kinek a felelőssége a pénzlehívás jelentős csúszása. A kormány jelentős politikai vitákat folytatott a gyermekvállalási támogatások lecsökkentése érdekében. Indokolta ezt azzal, hogy a kicsi gyermeket nevelő édesanyák mihamarabb munkába állhassanak. Ennek érdekében bölcsődei férőhelyek tömegének azonnali létesítését vállalták, tehát a bölcsődefejlesztés kiemelt kormányzati feladat. Hogyan néz ez ki a fejlesztéspolitika oldaláról? A Dél-alföldi Regionális Operatív Program 2008. márciusában írta ki a bölcsődefejlesztés kétfordulós pályázatát. A második forduló döntésére 2010. márciusában lehet számítani, majd a szerződéskötésre további két hónap szükséges, s a közbeszerzés után a kivitelezést, pedig 2010. augusztusában lehet megkezdeni. A bölcsőde nyitására 2011. tavaszán lehet számítani. Mindez 32 hónap, tehát közel 3 év, s ez az időszak egy kiemelt politikai cél megvalósítása érdekében telt el. Mi lehet azokkal a projektekkel, amelyek nem minősülnek kiemeltnek? - kérdezte Nógrádi Zoltán.

A fideszes képviselő a következő kérdéseket intézte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági miniszterhez:

- Egyetért-e azzal, hogy jelentős a lemaradás az európai uniós források kifizetése kapcsán?

- Egyetért-e azzal, hogy európai uniós források hatékony és gyors felhasználása enyhíthetne a

gazdasági válság családokat érő hatásain?

- Mivel magyarázza azt a tényt, hogy továbbra sem egyszerűsödtek a pályázati eljárásrendek?

A miniszter helyett államtitkára válaszolt. Varjú László azt hangoztatta, hogy az uniós pénzek magyarországi lehívása EU-s szinten is kiváló teljesítmény.

Nógrádi Zoltán nem fogadta el a miniszter válaszát, a parlament többsége azonban igen.