A magyar misszió
"A felkérés az amerikai nagykövetségen át az Egyesült Államoktól érkezett, és amerikai érdekeket tükröz. Félő, hogy a magyar misszió küldésének jelenleg kevésbé a tényleges iraki békefenntartásban, hanem ismét csak az Európában alkalmazott amerikai szalámitaktikában lenne szerepe."
Dátum: 2003-04-28 10:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9761
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:15:03.526091, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Hogy véget ért-e az iraki háború vagy sem, azt még nem tudni, de a magyar parlamenti pártoknak dönteniük kell, küld-e az ország békefenntartó csapatot Irakba. Csak az biztos, hogy az amerikai katonai fölény meghozta eredményét, az iraki rendszert felszámolták, de a tömegpusztító fegyvereket, amelyek veszélyére hivatkozva a nemzetközi szervezeteket mellőzve indult a háború, sehol nem találják. Van viszont etnikai felfordulás Irakban és az érdekek felfordulása a világpolitikában, amelyek közül egyik sem kedvez a döntés előtt álló Magyarországnak.
Honnan is érkezett a felkérés? A NATO-tól nem, mert a NATO berkeiben még arra nézve sem sikerült közös álláspontra jutni, hogy a nemzetközi törvényekkel összhangban volt-e az Irak elleni támadás. Az Egyesült Államok most üzenget Franciaországnak, hogy visszaszorítja az atlanti szervezetben, és üzenget azoknak a háborút ellenző szövetségeseknek, mint Németországnak, amelyeket nem tud nélkülözni egy Amerika dominálta NATO-ban, hogy el lesz felejtve az incidens. Az ENSZ-től még kevésbé jöhetett, hiszen a világszervezetet teljesen megfosztotta jelentőségétől az amerikai katonai siker. A felkérés az amerikai nagykövetségen át az Egyesült Államoktól érkezett, és amerikai érdekeket tükröz. Félő, hogy a magyar misszió küldésének jelenleg kevésbé a tényleges iraki békefenntartásban, hanem ismét csak az Európában alkalmazott amerikai szalámitaktikában lenne szerepe.
Ha történetesen Magyarországnak lenne lehetősége elvszerűen dönteni, akkor a békefenntartásban való részvétel fejében biztosítékokat kérne arra nézve, hogy az Egyesült Államok a katonai győzelem nyomán önkorlátozást tanúsít, és nem avatkozik bele az Európai Unió konszenzusos külpolitikájának kialakításába. Ez persze utópia; Washington jó alkalmat lát az új uniós alkotmány kapcsán a francia-német tömb és a kisebb országok közötti vita mérgesítésére. Nincs álnokabbul kreált ellentét, mint a Vén Európa-Új Európa páros, amelynek semmi köze Európa történetéhez. Magyarország kényszerhelyzetben sodródik e két agyalágyult kifejezés között, miközben a budapesti amerikai nagykövetségen sajnálják, hogy az amerikai nép alapvető értékei vonódtak kétségbe a magyar emberek szemében. Szakasztott ugyanez a jelenség játszódott le az orosz értékekkel annak idején, mert az emberekben történelmileg kialakult a belső szuverenitás, ha ilyen torzulásokkal jár is.
De tegyük fel, hogy a magyar politika igent mond a misszióra. A magyar egység megérkezik Irakba, és jó esetben humanitárius feladatot kap. A hírek szerint egy etnikai határövezetbe kell mennie Észak-Irakba, a kurd többségű terület és a síita muzulmánok lakta terület határára, ahol a 30 százalékos kisebbségben élő szunniták is megtalálhatók. Mindhárom népcsoportnak külön-külön is ellentéte van egymással: a kurdok és a szunniták nem akarnak vallási államot, a síiták és a szunniták nem akarnak Kurdisztánt, a kurdok és a síiták gyűlölik a Szaddám-párt vezetőit adó szunnitákat. Ide kellene 300 magyar, hogy béke legyen.
A magyar parlament jelenleg egyetlen módon hozhat a magyar érdekeknek megfelelő döntést: ha nem dönt. Megvárja, amíg az ország hatáskörén teljesen kívül eső háború befejeződik, és egyensúlyba jut az a kérdés, hogy a magyar jövő számára fontos szervezetek, elsősorban az Európai Unió, milyen álláspontot alakít ki.
Panek Sándor - Délmagyarország online