Klímavita: döntéskényszerben az állam- és kormányfők
Egyaránt döntéskényszerben lesznek a régi és az új tagállamok vezetői az Európai Unió nemzetközi klímavállalásaiból adódó pénzügyi terhek belső megosztását illetően a csütörtök-pénteki csúcstalálkozón. Az EU soros elnökségét ellátó Svédország ugyanis hangsúlyozta: csak akkor tud eredményesen lobbizni a decemberi, koppenhágai klímacsúcson a kiotói megállapodás megújításáért, ha tisztázottak az Unión belüli erővonalak.
Dátum: 2009-10-26 16:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=140473
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:57:04.813163, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
"Az új tagállamoknak azért fontos egy mielőbbi megállapodás, mert ha egy megosztott EU megy Koppenhágába tárgyalni, akkor egy esetleges kudarc kapcsán rájuk fognak mutogatni a többiek, mint a kudarc okozóira - ezt egyikük sem szeretné megkockáztatni. Ugyanakkor a svéd elnökség a régi tagállamokra is igyekszik nyomást gyakorolni, mondván, hogy egyszerre két fronton nem tud harcolni. Tehát nehezen képzelhető el, hogy az állam- és kormányfők úgy álljanak fel pénteken a tárgyalóasztal mellől, hogy nincs a belső tehermegosztásról valamiféle konszenzus" - értesült tagállami diplomatáktól a BruxInfo.
Ismeretes, hogy kilenc közép- és kelet-európai tagállam - Lengyelország, Magyarország és Románia vezetésével - közös szövegjavaslatot terjesztett be a pénzügyminiszteri tanács (ECOFIN) múlt keddi ülésén, amelyben azt kérték, hogy a tagállamok relatív gazdasági teljesítőképességét legalább alapelvek szintjén vegyék figyelembe a nemzetközi klímafinanszírozási költségek belső megosztásáról szóló megállapodásban.
"A pénzügyminiszterek egyetértenek abban, hogy amennyiben az EU nemzetközi klímafinanszírozási vállalásaiból eredő pénzügyi terhek belső elosztása aránytalanul nagy terhet róna a kevésbé fejlett tagállamokra, akkor azt korrigálják, mégpedig az érintett tagállamoknak az összeurópai GNI-ban való részesedése alapján (vagy az EU külső fejlesztési politikáihoz való jelenlegi relatív pénzügyi hozzájárulásuk tükrében)" - írja a BruxInfo által látott szövegjavaslat, amelyet a javaslattevő kilenc tagállam (Észtország kivételével az összes közép- és kelet-európai új tagország) kiegészítésként szeretett volna a tanácsi konklúzióhoz csatolni. A tanácsi dokumentum fő szövegrészébe pedig azt szerették volna betoldani a szóban forgó tagállamok, hogy az EU által a fejlődőknek juttatandó úgynevezett korai (2010 és 2012 közötti) finanszírozásból önkéntes alapon vegyék ki a részüket az egyes országok. A javaslatot azonban a régi tagállamok - főleg Hollandia és Németország - mereven elutasították, így a tehermegosztásról a pénzügyminiszterek nem tudtak dönteni.
A BruxInfónak nyilatkozó tanácsi források szerint a koppenhágai klímacsúcson az Európai Bizottság és a tagállamok elvben úgy is tárgyalhatnának a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezmény helyébe lépő új, globális károsanyagkibocsátás-csökkentési megállapodásról, hogy nincs még konszenzus a járulékos költségek Unión belüli elosztásáról. Ez főleg annak fényében tűnne lehetségesnek, hogy felső politikai körökben egyre több nyilatkozat hangzik el arról, hogy Koppenhágában csak egy keretjellegű, a résztvevő felek politikai elkötelezettségét rögzítő megállapodás várható a tárgyalások folyatatásáról, amely egyelőre nélkülözni fogja a technikai részleteket. (Múlt szerdán éppen Ivo de Boer, az ENSZ klímaügyi főtárgyalója tett ilyen irányú nyilatkozatot.)
Ám a kérdés halasztásába az új tagállamok nem egyeznének bele. "A lengyel pénzügyminiszter múlt kedden határozottan kijelentette: az állam- és kormányfők júniusi ülésén már döntés született arról, hogy a tagállamoknak még a koppenhágai klímacsúcs előtt meg kell egyezniük a belső tehermegosztásról, és ettől Lengyelország nem hajlandó eltérni" - közölték illetékesek. Hozzátették: némi mozgásteret ad a hét végi ülésen az, hogy az állam- és kormányfők valószínűleg együtt kezelik majd a tehermegosztás és az első kiotói periódusból várhatóan megmaradó károsanyag-kibocsátási egységek (Assigned Amount Unit - AAU) további felhasználhatóságának kérdését - az utóbbival kapcsolatban fennálló vitában a környezetvédelmi tanácsnak nem sikerült dűlőre jutnia a múlt szerdai ülésen (bővebben lásd BruxInfo október 22-i szám).
Ismeretes, hogy nyolc közép- és kelet-európai tagállam - beleértve Magyarországot és Lengyelországot is - azzal a javaslattal állt elő a szerdai ülésén, hogy ezen országok 2012 után is értékesíthessék a megmaradt AAU-egységeket azzal a kikötéssel, hogy az értékesítésből származó bevételt akkor már kizárólag klímavédelmi célokra, illetve az EU nemzetközi klímavállalásaiból rájuk jutó költségek finanszírozására használhassák. Az érintett államok szerint ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a tagállamok az Unión belül megoldják az AAU-problémát; ez egyúttal lehetőséget adna a EU-nak arra, hogy nemzetközi szinten kezdeményezze az ilyen károsanyag-kibocsátási egységek "kitiltását" a 2012 utáni időszakból. (A 2012-ben lejáró Kiotói Egyezmény megengedi az AAU egységek továbbvitelét egy esetleges következő kibocsátás-csökkentési időszakra.)
A nyolc ország által képviselt javaslat azonban merev elutasításba ütközött a régi tagállamok részéről. Andreas Carlgren, az EU soros elnökségét ellátó Svédország környezetvédelmi minisztere az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: nincs esély arra, hogy a nyolc tagállam javaslatát a többi ország elfogadja, ezért egy másik megoldást kell találni környezetvédelmi miniszteri körben még a koppenhágai csúcstalálkozó előtt. A régi tagállamok azt a magyar módosító javaslatot is elutasították, amely kilátásba helyezte volna, hogy "egy jövőbeni megállapodásban rendezik az AAU-egységekkel kapcsolatos kérdéseket".
Bizottsági becslések szerint 2020-ig a globális károsanyag-kibocsátást mintegy 15-17 gigatonnával kell csökkenteni annak érdekében, hogy az ENSZ égisze alatt működő International Panel on Climate Change ajánlásainak megfelelően 2 C-fokban maximálják a föld éghajlatának melegedését az iparosodás előtti állapothoz képest. Ehhez képest 8-10 gigatonna kibocsátásnak megfelelő AAU (a szükséges kibocsátás-csökkentésnek körülbelül a fele) marad meg várhatóan az első kiotói periódusból, amely ha továbbra is a piacon marad, alááshatja a 2012 utáni időszakban a széndiox-kibocsátási egységek árát - hangzott el egy szerda reggeli háttértájékoztatón. "Az uniós tagállamokban csak mintegy egyötöde található ezeknek az egységeknek; a többi leginkább Oroszország és Ukrajna kezében van, és az egységek egy része mögött nincs valós kibocsátás-csökkentés. Ezért fontos, hogy megoldást találjunk az Unión belül az AAU-k kezelésére, hogy aztán kifelé képviselhessük az egységek kivonását a 2013-tól" - érvelt a svéd elnökség.
A BruxInfónak nyilatkozó tanácsi források szerint az állam- és kormányfők várhatóan együtt fogják kezelni a régi és új tagállamokat megosztó két kérdést, oly módon, hogy mindkét "tábor" kapjon valahol engedményeket. "A régi tagállamok egyértelművé tették, hogy nem fognak kétszer fizetni; azaz nem vállalnak nagyobb részt a fejlődő országok klímavédelmi programjainak finanszírozásából úgy, hogy közben az első kiotói periódusból tovább vitt AAU-k miatt esetleg a következő periódusban is alacsony lesz a széndioxid-kibocsátási egységek piaci ára" - közölték tagállami diplomaták. "Az új tagállamok pedig azt mondják, hogy nem fognak kétszer veszíteni; azaz nem vállalnak a gazdasági erejükhöz mérten esetleg túl nagy pénzügyi terheket az EU nemzetközi klímafinanszírozási vállalásai kapcsán úgy, hogy közben elveszítik az AAU egységek értékesítésének lehetőségét. Tehát itt kell majd a hét végén valamilyen egyensúlyt találni."