A cseh elnök aláírta a Lisszaboni Szerződést
Václav Klaus cseh államfő kedden délután bejelentette, hogy az alkotmánybíróság délelőtti döntése után - amely nem találta a cseh alkotmányba ütközőnek a Lisszaboni Szerződést - aláírta a ratifikációs dokumentumot.
Dátum: 2009-11-03 17:44:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=140902
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:59:22.232469, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország utolsóként hagyta jóvá a Lisszaboni Szerződést.
Klaus nyilatkozatában azt állította, hogy az alkotmánybíróságnak ezzel a döntésével már előre számolt, s bírálta a testületet. "Az alkotmánybíróság látlelete nem egy semleges jogi elemzés, hanem a Lisszaboni Szerződés elfogult politikai védelme..." - jelentette ki a cseh államfő, aki határozott ellenzője a Lisszaboni Szerződésnek.
Az alkotmánybíróság döntésének indoklását "nem megfelelőnek és konfrontatívnak" minősítette. A cseh köztársasági elnök megismételte néhány korábbi kifogását az európai dokumentummal kapcsolatban.
"A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után - az alkotmánybíróság politikai véleménye ellenére - a Cseh Köztársaság megszűnik szuverén állam lenni" - húzta alá a vezető cseh politikus.
Az alkotmánybíróság 17 jobboldali szenátor beadványa alapján azt vizsgálta meg, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A taláros testület arra a következtetésre jutott, hogy igen, s ezért a dokumentum ratifikálása Csehországban lezárható. Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke közölte, hogy a testület 15 tagja egyhangúlag döntött az ügyben, senki sem fogalmazott meg különvéleményt.
Klaus legutóbb ahhoz a feltételhez kötötte a Lisszaboni Szerződés aláírását, hogy Csehország kapjon mentességet a dokumentumhoz csatolt európai alapjogi charta hatálya aló. Szerinte csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozója a mentességet megszavazta.