Köszönet Németországnak Közép-Európa segítéséért
Köszönetet mondott Németországnak Orbán Viktor azért, hogy segítette Közép-Európát a kommunizmustól való megszabadulásban és abban, hogy integrálódjon Európa nyugati feléhez.
Dátum: 2009-11-13 16:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=141533
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:02:58.153567, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Fidesz elnöke az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója által Berlinben rendezett, A vasfüggöny lebontásától az európai újraegyesítésig című pénteki rendezvényén mondott beszédet.
Orbán - aki az Európai Néppárt alelnöke is - emlékeztetett arra, hogy a berlini fal leomlásának 20. évfordulója kapcsán sok szó esett a közép-európai országok érdemeiről, illetve szolidaritásáról, a német újraegyesítéshez való hozzájárulásáról.
"A magam részéről az érem másik oldaláról szeretnék beszélni" - fogalmazott a Fidesz elnöke, hangsúlyozva: köszönetet kíván mondani Németországnak azért, hogy segítette Közép-Európának a Szovjetuniótól, illetve a kommunizmustól való megszabadulását, továbbá a nyugat-európai országok közösségébe való beilleszkedését.
Orbán köszönetet mondott Németországnak azért, hogy a II. világháború után a romokból Európa legerősebb gazdaságát építette fel. Köszönetét fejezte ki az újraegyesítés melletti szilárd elkötelezettségért, ami visszafordíthatatlanná tette a Szovjetunió összeomlását, a szovjet csapatok kivonulását a közép-európai országokból. És köszönetet mondott a német szolidaritásért, amely jelentős mértékben elősegítette a közép-európai országok európai uniós csatlakozását.
Magyarországgal kapcsolatban a Fidesz elnöke két dolgot emelt ki. Elsőként az 1956-os eseményekre utalva azt hangsúlyozta: a magyarországi véres forradalom tette világossá a Nyugat számára, hogy milyen a kommunizmus, a szovjet megszállás valódi természete. Másodikként pedig a határnyitást emelte ki, rámutatva arra, hogy az felgyorsította a változás folyamatát, és - lehetővé téve a keletnémetek Nyugatra történő távozását - ezt a folyamatot nemzetközivé tette.
Az azóta eltelt két évtizedre visszatekintve a Fidesz elnöke a legnagyobb kihívásnak azt nevezte, hogy a politikai szabadságot közjóvá változtassák. "Nem lehet többé az úgynevezett kollektív felelősség mögé bújni" - fogalmazott, hangsúlyozva: szükség van a diktatúra maradványainak felszámolására, és nemcsak a politikai rendszer, hanem a gazdaság területén, továbbá az emberek gondolkodásában és szívében is. Úgy értékelte, hogy a demokrácia komoly nehézségekkel küzd Közép-Európában, mégpedig a diktatúra maradványai miatt. "Egyes posztkommunista politikai erők nosztalgiát keltenek a kommunista idők iránt" - fogalmazott a magyar ellenzéki politikus.
Orbán Viktor emlékeztetett arra is: az integrációs folyamat során Közép-Európa nem csupán azt hangsúlyozta, hogy az EU új tagállamaként elfogadja a nyugati pénzügyi támogatást, hanem azt is, hogy hozzá kíván járulni az unió, az európai gazdaság erősödéséhez. Az európai térségnek lépést kell tartania az amerikai és az ázsiai gazdasági növekedéssel - fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy hamarosan mindez megvalósulhat, mihelyst sikerül kilábalni a jelenlegi pénzügyi válságból.
A Fidesz elnöke szerint "Magyarország olyan különleges nehézségekkel küszködik, amelyek az ország rossz kormányzásából fakadnak". Épp ezért nehéz hozzájárulnia az európai gazdasági növekedéshez - tette hozzá, utalva arra, hogy ezt erősítették meg a pénteken reggel nyilvánosságra hozott, a harmadik negyedév gazdasági növekedésére vonatkozó adatok is. Orbán felhívta a figyelmet: Szlovákiában ez a növekedés 1,6 százalékos, Csehországban pedig 0,8 százalékos volt. Magyarországon viszont 7,2 százalékos visszaesés következett be - jelentette ki, hangsúlyozva: mindez jelzi, hogy a következő magyar kormányra milyen kihívások várnak.
A Fidesz elnöke szerint 1956 után Magyarországon és más közép-európai országokban új típusú politikai vezetés alakult ki. Olyan vezetés, amely nem elvekhez, hanem elvek nélkül a hatalomhoz kötődött. Hatalmukat még a demokráciában is sikerült fenntartaniuk. Mindez Orbán szerint súlyos kihívást jelent az értékeken alapuló nyugati demokráciák számára. A Fidesz elnöke úgy vélte, hogy a Nyugat az ex-kommunistákat gyakran "könnyebb" partnernek találja, mint a valódi demokratákat, akik olykor ragaszkodnak a néha kellemetlen és kényelmetlen igazságokhoz. "De hiszem azt, hogy ez az igazi demokrácia és a Nyugattal való igazi partnerség" - fogalmazott Orbán Viktor, aki 1989 szellemének megőrzésére szólított fel.
Orbán mellett a berlini konferencián a többi között beszédet mondott Tőkés László püspök, az Európai Parlament magyar származású képviselője, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának volt elnöke és Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszter.