A Lisszaboni Szerződéssel javul az EU cselekvőképessége

Meggyőződésem, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével jelentősen javul az Európai Unió cselekvőképessége - nyilatkozta az Európai Parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke, aki úgy vélte, hogy az uniónak most konszolidációra van szüksége.

Dátum: 2009-11-15 14:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=141566
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:03:09.045739, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Elmar Brok kiemelte, hogy a többségi döntések rendszere megkönnyíti az előrelépést a kül- és a biztonságpolitika területén, ezáltal pedig azt, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a közös európai álláspont könnyebben alakulhasson ki.

A német konzervatív képviselő utalt a transzatlanti kapcsolatok fontosságára, ugyanakkor hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a szerződés életbe lépése következtében erősödhet a közös európai pozíció.

Brock - aki az Európai Parlament néppárti frakciójának berlini tanácskozásán vett részt - utalt arra is, hogy a döntéshozatal könnyebbé válása lehetővé teszi a nagyobb hatékonyságot a jogalkotás, illetve a belpolitika területén is. Ezzel összefüggésben az állampolgárok biztonságával, továbbá a migrációval kapcsolatos kérdésekre utalt.

A külügyi bizottság volt elnöke úgy vélte, hogy az uniónak most főként egyfajta konszolidációs szakaszra van szüksége. Mindenekelőtt arra kell súlyt helyezni, hogy a 27 tagú unió hatékonyan működjön. A belső fejlődésnek szavai szerint most elsődleges jelentősége van.

Az EU előtt álló legnagyobb kihívások között a gazdasági válság leküzdését, az energiabiztonság szavatolását, a globalizáció okozta szociális problémák megoldását, továbbá a terrorizmus elleni harcot említette. Brok utalt arra, hogy olyan közös kihívásokról van szó, amelyekkel szemben csak közösen lehet és kell fellépni.

A bővítés további menetéről szólva a német konzervatív politikus nem értett egyet azzal, hogy annak átmeneti lefékezése Európában új falat hozna létre. Hozzátette: "Tartjuk magunkat ahhoz a korábbi ígérethez, hogy Horvátországgal - amilyen gyorsan csak lehet - lezárjuk a csatlakozás folyamatát."

Utalt ugyanakkor arra, hogy a szomszédsági politika is fontos európai perspektíva, ami a többi között magában foglalhatja a szabadkereskedelmi övezetek létre hozását, illetve a vízumkönnyítéseket is.

A túl gyors bővítést, az azonnali tagságot ugyanakkor elutasította, úgy vélekedve, hogy az túlzott terheket róna az Európai Unióra és a jelentkező országokra is. Elmar Brok ehelyett egyfajta fokozatos közeledést ajánlott.

Törökországgal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy egy nagyon hosszú folyamatról van szó, amelynek végén - mint fogalmazott - a maga részéről nem látja a teljes jogú tagságot.

Elmar Brok meggyőződésének adott hangot, hogy az Európa Tanács elnöke, illetve az új külügyi főképviselő rátermett, nagy külpolitikai felkészültséggel rendelkező személy lesz.

A legfontosabb pozíció ugyanakkor az Európai Bizottság elnöké marad - tette hozzá. "Noha az Európa Tanács elnökének hatásköreit, lehetőségeit a Lisszaboni Szerződés korlátozza, úgy vélem egy okos, rendkívül jó diplomáciai tapasztalatokkal rendelkező személynek kell lennie, aki képes erős kézzel összefogni az állam- és kormányfőket" - fogalmazott Elmar Brok, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a személy valamelyik Benelux-országból kerül ki.