A fejőstehén neve: állam
Már látom, ennek soha nem lesz vége. A menedzserek "érdekvédelmi" szervezete most azt javasolja, hogy az állami vagy önkormányzati vállatoknál a vezetők fizetésének nagyobb részét - hasonlóan a versenyszférához - a prémiumok tegyék ki.
Dátum: 2009-11-16 08:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=141593
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:03:17.802576, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Érdekes megközelítés ez, hiszen állami vállalatokat elsősorban közfeladatok ellátására hoznak létre, szemben a magáncégekkel, amelyek célja a profitszerzés. Az előbbit a szankcionálható adózók kötelező befizetéseiből finanszírozzák, az utóbbiakat pedig magánemberek önkéntes befektetéseiből. De nem csak ez a különbség. Egy a műkorcsolya világából vett hasonlattal: akik közfeladat végrehajtására szerződnek, azoknál csak kötelező gyakorlat van, a magánszférában viszont a kötelező is szabadon választott. Az önkormányzati 7-es busznak közlekednie kell akkor is, ha veszteséges, a magántulajdont menedzselő vezetőt viszont azért fizetik, hogy ne ott járjanak a buszaik, ahol szükség van rájuk, hanem ahol ez kifizetődő. Magyarul: az állami szektorban a működtetés az elsődleges, a magánszektorban pedig a profit.
Az állami menedzsment fizetése elsősorban a fentiek miatt, de azért is "kötött", mert a feladat is kötött, s miután szinte csak a költségcsökkentés irányában van mozgástér, a feladat elvégzésén túli "kreativitás" külön díjazására semmi szükség. (Legalábbis havi prémiumokra biztosan nem.) Minden benne kell, hogy legyen a munkaköri leírásban. Ennek teljesítését ellentételezi a fizetés.
Persze, ha nem tudunk feltenni új kérdéseket, akkor a válaszok is a régiek maradnak. Mára - néhány kivételtől eltekintve - eltűnt a különbség az állami és magáncégek között, legalábbis abban a tekintetben, hogy egyiknek sincs "valódi", ha úgy tetszik, egyetlen tulajdonosa, csak kezelője. (A felelős pedig a politikus, illetve magáncégnél a menedzser.) Ezt érzékelve és kihasználva jöttek létre - a magánszférában - azok a menedzseri szerződések, amelyek - egyre többször - elszakadva a teljesítménytől, lassan "átalakítják" a társadalom szerkezetét. (Amerika "hanyatlásában" ez is vastagon benne van.)
A meghatározott körök által szorgalmazott "kettős fejés", hogy tudniillik, ami a magánszférában működik, miért ne működhetne az állam esetében is, tudatos aránytévesztés. A kérdés az, hogy szükség van-e, és nem csak Magyarországon, egy olyan privilegizált rétegre, amely mintegy a politikusok helyett, belép a költségvetés elosztórendszerébe, és ezzel kvázi eltörli a közpénzek és a magánbefektetések közötti különbséget. Ennek következtében - kontroll és tényleges politikai felelősség nélkül - maga dönti el, hogy mennyit vesz ki a közös kasszából.
A következőkben felsorolt "25 legjobban fizetett - amerikai - állami alkalmazotti állás", azon kívül, hogy érdekes, szerintem tanulságos is. Már ami az arányokat illeti. Csak emlékeztetőnek: az elnök fizetése négyszázezer dollár évente, a legmagasabb kifizethető menedzseri fizetés pedig 196 700 dollár egy évben. Még annyit megjegyzek, hogy átlagfizetésekről van szó, és kettő kivételével egyetemi végzettség vagy más diploma (például ápolónői, orvosi műszerész) az alapfeltétel. (A havi keresetre átszámított összegben 1 dollár = 180 forint.)
Dollár évente
1. Űrhajós, pilóta, repülőmérnök 116 072 (1 741 000 Ft havonta)
2. Ügyész, ügyvéd 114 240
3. Pénzügyi menedzser 101 022
4. Mérnök (General) 100 051
5. Közgazdász 94 098
6. Komputerprogramozó 90 929
7. Vegyész 89 954
8. Nyomozó 88 174
9. Mikrobiológus 87 206
10. Építészmérnök 85 690
11. Statisztikus 81 524
12. Könyvtáros (Master's degree) 78 665
13. Könyvelő-könyvvizsgáló 78 030
14. Lelkész 76 511
15. Ökológus 76 511
16. Személyzeti vezető 76 503
17. Egészségügyi specialista 73 003
18. Légi irányító 72 049
19. Költségvetési elemző 71 267
20. Börtönfelügyelő 67 140
21. Ápolónő 65 345
22. Műszaki mérnök 63 951
23. Határőr 63 550
24. Orvosi műszerész 59 840
25. Vám- és pénzügyőr, biztonsági ellenőr 59 248
Az arányok önmagukért beszélnek. A fizetések a versenyszférában elérhetőkhöz képest alacsonynak mondhatók. De egy civilizált országnak nem is lehet célja saját társadalmi szerkezetének (további) torzítása, pusztán azért, mert körülbelül ötszáz ember úgy gondolja, hogy az igazi fejőstehén, az valójában maga az állam. Ha valami, akkor a havi prémiumok rendszere aztán "ingyenebéd" volna a javából. Különben is! Milyen állami állás az, amelyikben havonta kell premizálni egy menedzsert, hogy egyáltalán elvégezze a munkaköri leírásában meghatározott feladatát? Akit a fizetése, no meg a munkahelye megtartása nem ösztönöz jó munkára, attól el kell köszönni.
Csináljon pénzt a versenyszférában! Ha tud!