Nem engedünk monopóliumot a termálenergia-hasznosításban
Az Országgyűlés hétfőn este tárgyalta a Gazdasági Bizottság, Bányatörvény módosítására benyújtott indítványát, mely lehetővé tette volna a hazai termálenergia-készlet koncessziós keretek között történő hasznosítását.
Dátum: 2009-11-17 12:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=141699
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:03:52.236009, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Bencsik János a Fidesz szakpolitikusa felszólalásában kiemelte, hogy az indítvány ellehetetlenítené a termálenergia közösségi célú hőhasznosításának lehetőségét, és a szakmai szervezetekkel egyetértésben javaslatot tett arra, hogy a koncesszió lehetősége csak a 2500 méter alatti térségre vonatkozzon.
Bár az elmúlt esztendő során a parlamenti kormánytöbbség papíron elfogadott egy "hosszú távú energiastratégiát", Magyarországon a gyakorlatban egyelőre semmilyen módon nem érvényesül az ellátásbiztonság, a versenyképesség, és a fenntarthatóság együttes követelményeire épülő nemzeti energiastratégia - mondta Bencsik János.
Ha Európa energiatükrét tekintjük, akkor azt látjuk, hogy 1995 és 2006 között a tagállamok együttes primerenergia és végenergia felhasználása egyaránt tíz százalékkal növekedett, Magyarország végenergia felhasználásának növekménye viszont négy százalékkal meghaladta az uniós átlagot - mutatott rá a politikus -, így összességében tizennégy százalékos növekményt mutat a kilencvenes évek közepe óta. Ugyanakkor a felhasznált végenergia előállításához szükséges primerenergia mennyisége csak hat százalékkal nőtt. A probléma itt mindössze az - fogalmazott -, hogy uniós átlagot meghaladó hatékonyságnövekedést elsősorban a gázmotoros erőművek elterjedése okozta.
A képviselő kitért arra is, hogy a gázfelhasználásra épülő hatékonyságnövekedésnek komoly ára van. Magyarország 2006-os primerenergia-felhasználásában a földgáz 41,3 %-os részesedése nagyon magas, az EU-27-ek átlagának 1,73-szorosa. Ennek a túlsúlyos földgázfelhasználásnak 82,2 %-át egyetlen vezetéken keresztül, orosz importból szerezzük be. Mindannyian érzékelhettük a közelmúltban, hogy már most is mekkora kockázati tényezőt jelent Magyarország energiaellátásában az import gáz extrém magas aránya - jelentette ki Bencsik János.
Hazánkban az ipar és a közlekedés mellett a háztartások és a szolgáltatások fogyasztják a legtöbb energiát - emlékeztetett a szakpolitikus. A teljes végenergia-felhasználásunk közel 55 %-át az épületek emésztik fel, méghozzá többségében a hőellátás biztosításához. A háztartások és szolgáltatások 2007. évi végenergia-felhasználásában a földgáz teljes részesedése elérte a 73 %-ot. Ennek oka az - húzta alá -, hogy a közvetlen fűtési célú gázigényen túl a felhasznált villamosenergia egyharmada is gázalapon kerül előállításra, és a távhőszolgáltatás legnagyobb bázisai is földgázra támaszkodnak.
A gáz túlsúlya miatt egyre sürgetőbb lenne az energiatakarékosság és energiahatékonyság, valamint a megújuló energiák felé mozdítani az épületek energiaellátását. Az egyik feladat az épületek hő- és villamosenergia igényeinek csökkentése építészeti és épületgépészeti beavatkozásokkal. A másik feladat pedig az energiaigények hatékonyabb ellátása hagyományos primerenergiákkal, és növekvő arányban megújuló energiákkal - sorolta a legszükségesebb teendőket a politikus.
Bár Magyarország megújuló-energia részesedése 1995 és 2006 között 2,4 %-os arányról 4,6 %-ra növekedett, a megújuló energia több mint kilencven százalékát "biomassza", azaz fa - a vele együtt járó erdőpusztítással - jelenti, ráadásul rossz hatásfokú villamos erőművek eltüzelve, miközben a hulladék biomasszák hőtermelési célú felhasználásában ugyanakkor nagy lehetőségek állnak előttünk. Hasonló a helyzet a geotermikus energia vonatkozásában is. Itt is csak meglévő lehetőségeink töredékét aknázzuk ki. Az ország primerenergia felhasználásának mindössze 0,4 %-át adja a geotermikus energia, amelynek átgondolt, alapvetően hőellátási célú hasznosításával az ország földgázigényét közel tíz százalékkal lehetne csökkenteni - fogalmazott Bencsik János.
A termálvízzel megvalósuló geotermikus energiahasznosításnak amúgy is ötven esztendős múltja van Magyarországon. A felhasználás legfőbb területei a növényházi kertészet, valamint a közösségi távfűtés. A hasznosítók körében alapvetően magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozások, illetve önkormányzatok találhatók. A geotermikus energiahasznosítás alapját a Kárpát-medence kedvező hidrogeológiája, illetve földi hőáramának az átlagosnál magasabb értéke adja. Nekünk tehát nem kell nagyon mélyre fúrnunk ahhoz - szögezte le -, hogy elegendően magas vízhőmérsékletet találjunk, ráadásul sok helyen.
A jelenlegi ismereteink alapján a hőmérséklet és a hasznosítási lehetőség alapján három, egymástól viszonylag jól elkülöníthető mélységközt lehet megállapítani. A 400 méterig terjedő mélységből kinyerhető földhő csak jelentős segédenergia felhasználásával alkalmas fűtésre, de a települési fűtési rendszerekben kielégítő hatásfokkal hasznosítható.
Közösségi, fűtési célú hasznosításra a legértékesebb mélységköz 400 és 2500 méter közé esik. A már működő, közösségi távfűtési rendszerek is ebből a mélységből kapják a geotermális energiát. A 2500 méter alatti mélységköz viszont hosszabb távon válhat értékes energiaforrássá. Az ott található magas hőmérsékletű vízzel az egy kútból kinyerhető geotermikus energia mennyisége már lehetőséget biztosít a villamos energia előállítására is. Bár a korábbi szénhidrogén kutatások alapján ismertek ezek a magas hőmérsékletű geotermikus tárolók, de ezek pontos behatárolása szükséges, és a készletek becslése is további méréseket igényel. Az ehhez szükséges földtani kutatások erőforrás igényesek, így reális igény, hogy a közösségi hasznosításra vállalkozók érdekeit jogszabály védje - hangsúlyozta a fideszes politikus.
A bányatörvény jelenlegi módosítási javaslata a geotermikus energiahasznosítás engedélyezését teljes egészében a bányahatóság alá rendelné. A mai állapothoz képest ez jelentős változás lenne, miután jelenleg a termálvízre épülő geotermikus energiahasznosítás tervezését, létesítését és üzemeltetését a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok engedélyezik. Mivel a hazai mélységi vízbázisok egységes hidrogeológiai rendszert alkotnak, ezért a főhatóságok mellőzése jelentős kockázatot hordoz. További probléma - mutatott rá -, a törvénytervezettel a geotermikus energiahasznosítás koncessziójára vonatkozó javaslat. A tervezet úgynevezett zárt területekre biztosítana koncessziós kutatási és hasznosítási jogot. Az Alföld túlnyomó része 350 méter alatti mélységben egyetlen zárt területnek tekinthető. Ez az ország területének közel egyharmadát jelenti. Az a koncessziós vállalkozó, aki egy ekkora kiterjedésű zárt terület hasznosítási jogát megszerzi, nyilvánvalóan monopolhelyzetbe kerül.
Könnyű belátni - jegyezte meg -, ahogy azok az önkormányzatok, amelyek alatt kis kockázattal feltárható geotermikus források találhatók, igen kedvező feltételekkel megteremthetik meg a helyi közintézmények és lakáscélú építmények hőellátását. Az ő lehetőségeiket veszélyezteti a törvényjavaslat koncessziós elképzelése, illetve az annak nyomán kialakuló monopólium. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása közel tíz százalékkal lenne képes oldani az ország földgázfüggőségét. Ezért egy általános koncesszió meghirdetése akár arra is lehetőséget biztosítana, hogy a termálenergia hasznosítás feletti ellenőrzés jogát a gázértékesítésben érintett gazdasági szereplő szerezze meg, és ezzel lehetősége lenne akadályozni Magyarország gázfüggőségének csökkentését - szögezte el Bencsik János.
A hazai termálenergia hasznosításában érintett szakmai szövetséggel, valamint az érintett önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteivel lefolytatott egyeztetések alapján körvonalazódik az a kompromisszum, amely továbbra sem lehetetlenítené el a termálenergia közösségi célú hasznosítását, de egyben lehetőséget biztosítana a villamosenergia termelésére szakosodott befektetők megjelenésére is. Ennek érdekében olyan közös módosító indítvány benyújtásáról határoztunk az Energetikai Albizottság keretében, amely a tervezett koncesszió meghirdetésére csakis a 2500 méter alatti mélységre, és kizárólag villamosenergia előállítás céljára biztosítana lehetőséget - tájékoztatott a honatya.