Fidesz-MSZP: 48-11
Az egyes pártok lehetséges kormányfő-jelöltjei közül Orbán Viktor megválasztását támogatnák a legtöbben - ez derül ki a Nézőpont Intézet novemberi felméréséből, amelyet a Heti Válasz megbízásából készített. Az MSZP frissen megnevezett miniszterelnök-aspiránsát, Mesterházy Attilát viszont csak az összes megkérdezett 5 százaléka választaná.
Dátum: 2009-11-25 14:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=142234
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:06:47.762824, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Fidesz növelte támogatottságát novemberben az előző havi eredményhez képest. Így az összes megkérdezett körében a Fidesz 39 százalékot ért el, az MSZP 10 százalékon áll, a Jobbik szorosan a nyomában 9 százalékkal. A politikailag aktív szavazók között a Fidesz támogatottsága 48 százalékos, az MSZP 11 százalékot, a Jobbik 9 százalékot ért el.
Kormányfői ambíciók: Százötven nappal az országgyűlési választások várható második fordulója előtt körvonalazódni látszik, mely párt kit jelöl majd kormányfőnek. Egyedül a Jobbik adós még egy névvel. Érdekes, hogy míg a baloldal jelöltjére hónapokat várt a nyilvánosság, a hasonlóan esélytelen szélsőjobboldali kormányfőaspiráns után senki sem érdeklődik. Pedig nincs szó lefutott meccsről a Jobbikon belül: az EP-választási eredmény mögött Morvai Krisztina állt, Vona Gábor viszont szeretné személyes sikereként feltüntetni a várható parlamenti bejutást.
Ha "most vasárnap" és közvetlenül választanánk a kormányfőt, Orbán Viktornak nem volna komoly kihívója; a megkérdezettek 38 százaléka őt választaná. Jócskán lemaradva, de mégis meglepően jól szerepelne Bokros Lajos is, 16 százalékos támogatottsággal. Az elsősorban a budapestiek és az idősek körében kedvelt politikus-közgazdász sikeresen töltötte be a baloldalon tátongó űrt. Beszédes, hogy az MSZP-táborban 39 százalékos támogatásával népszerűbb, mint Mesterházy Attila (19 százalék). Nem véletlen, hogy a maradék SZDSZ is mögé akart volna felsorakozni. A szocialista frakcióvezetőt a megkérdezettek öt százaléka bízná meg kormányalakítással - Morvai Krisztinát hat százalékuk.
Bajnai és a korrupció: Négyből hárman nem értenek egyet azzal az állítással, hogy "Bajnai Gordon kormánya csökkentette a korrupciót" (73 százalék); igennel mindössze a válaszadók 17 százaléka felelt. Az MSZP, úgy tűnik, hiába reménykedett, hogy az átmeneti miniszterelnök javítani tud a szocialisták megkopott hírnevén. A Hajdú-Bét-, BKV- és Zuschlag-ügyeket a kafkai "Közérdekvédelmi Hivatal" sem tudja feledtetni. A szocialisták támogatóinak is csak a harmada (37 százalék) érzékeli az elmúlt hónapokban a korrupció csökkenését.
Uniós források: A Bajnai-kormány megítélése az uniós forrásokkal kapcsolatban sem rózsásabb. Ötből négyen (80 százalék) gondolják úgy, hogy "az uniós fejlesztési pénzeket sok esetben rosszul használta fel az ország". Ezért pedig a kormányfő nemcsak idén április óta felel, hanem - különféle tisztségekben - immár 2006 nyara óta. Elgondolkodtató, hogy az MSZP-szimpatizánsok 63 százaléka is elszalasztott lehetőséget lát az Új Magyarország programban.
Zuschlag és Gyurcsány: Gyurcsány Ferencet minden második válaszadó tartja felelősnek - szemben a volt kormányfő tanúvallomásával - a Zuschlag-ügyért. A többiek felerészt felmentették a volt minisztert a tárcájánál történt korrupció alól (27 százalék), illetve nem tudtak dönteni az ügyben (23 százalék). Különösen az MSZP támogatói voltak megértőek: csak 16 százalékuk szerint felelős Gyurcsány a pályázati pénzek osztogatásáért.
Pártszimpátia: A Fidesz az összes megkérdezett körében az előző havi visszaesés után ismét megerősödött: támogatottsága 33 százalékról 39 százalékra emelkedett. Ez is mutatja, hogy a kormányzásra készülő ellenzéki párt szavazótáborának szélén nagy a jövés-menés. Ugyanakkor a részvételükben biztos, aktív szavazóknál világosabb a kép: felük (novemberben 48 százalékuk) a Fideszt választaná. A második helyért - utcahosszal lemaradva - továbbra is verseng az MSZP és a Jobbik, rájuk az összes megkérdezett 10, illetve kilenc százaléka voksolna.
Oltásigény: Alig egy hónap alatt jelentősen növekedett a H1N1 elleni oltóanyag iránti igény. Míg októberben csak a megkérdezettek 16 százaléka akarta beoltatni magát (vagy már túl is volt rajta), számuk novemberre 30 százalékra emelkedett. A mintegy 2,5 millió oltóanyagpárti válaszadó közül nagyjából 1,3 millió felnőtt már be is oltatta magát.