Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Nem törődött a kormány szándékával a Belügyminisztérium

Nem vette figyelembe a Belügyminisztérium nemzetközi helyettes államtitkársága azt az idén márciusban hozott kormányhatározatot, amely egy, a készenléti szervek közti egységes kommunikációs rendszer kiépítését irányozza elő. A BM ugyanis a határozattól eltérve tárgyalásos eljárást írt ki a határőrség huszonnégy objektumát érintő digitális kommunikációs rendszer beszerzésére. A pályázat kitételeit ráadásul úgy határozták meg, hogy azon valószínűleg csak két cég vehet részt.


Dátum: 2003-04-30 11:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9863
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:15:34.595370, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


A kormány által a készenléti rádiórendszerek fejlesztésére, bővítésére, pótlására, valamint a frekveciagazdálkodásra kihirdetett moratóriuma ellenére a Belügyminisztérium több százmilliós beszerzésre írt ki pályázatot. Ezen - a Népszava értesülései szerint - két vállalkozás: a Siemens Rt. és a KFKI számítástechnikai csoportjába tartozó LNX Kft. vehet majd részt. A Belügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárságának azon pályázatán, amely egy speciális bevetésirányítási rendszer létesítésére indít tárgyalásos eljárást, a Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás szerint a BM államtitkárság első fázisban a Határőrség Országos Parancsnokságán, a Budapesti (Ferihegy) és az Orosházi Határőr Igazgatóságon, valamint azok területéhez tartozó kirendeltségein kíván egységesített bevetésirányítási rendszert kiépíteni. Ez a tervezet mintegy huszonnégy objektumot érint. Bár a felhívást tárgyalásos eljárásként hirdették meg, tartalmában az valójában mégis csak előminősítési eljárás. (Az sem világos, miért a nemzetközi államtitkárság és nem a határőrség az ajánlatkérő.)

A feltételeket úgy szabták meg, hogy a pályázaton végül csak két vállalkozás, a már említett Siemens Rt. és a LNX Kft. vehet részt. Csak ezen cégek felelnek meg azon előírásnak, amely szerint a rendszert kiépítő cég köteles olyan teljesítésekről szóló referencialevelet bemutatni, amely szerint a beruházások nettó összértéke meghaladja az ötszázmillió forintot. Ezen felül a pályázónak rendelkeznie kell egy AQAP-110 típusú minőségügyi tanúsítvánnyal is, amely biztosítja, hogy az adott rendszer megfelel a NATO elvárásainak. (Információk szerint ilyen dokumentummal Magyarországon csak az említett két cég rendelkezik.)

A bevetésirányítás majdani szállítóinak egyébként - különös módon - vállalatirányítási és térinformatikai referenciákkal kell rendelkezniük, rendvédelmi területen, készenléti szerveknél teljesített megbízatásokkal azonban nem.

A BM államtitkárságának kiírását március 25-én hirdették meg, holott a tárcakörözésen lévő előterjesztésből tudniuk kellett, hogy március 26-án a kormány kihirdeti a moratóriumot. Ezzel lényegében "szembe mentek" a Medgyessy-kabinet szándékaival. A moratórium a készenléti szerveket érintő egységes digitális rádiótávközlő rendszer (EDR) kiépítéséig hatályos. Kiterjed valamennyi rádiótávközlő rendszerre, mely befolyásolhatja az EDR megvalósítását. A kormányhatározat szerint a tilalom alól csak a kancelláriaminiszter adhat felmentést, ám a Népszava úgy tudja, hogy ebben az esetben ez nem történt meg.

Az ügy felveti a kérdést: vajon hogyan lesz egységes a készenléti szervek kommunikációs rendszere, ha időközben a határőrség huszonnégy objektumánál a nyertes céggel kötött szerződést követő nyolcadik hónapban már működnek ezek az eszközök. Így ugyanis az is felmerülhet, hogy ha ennyi objektumnál már az új rendszert használják, miért ne alakítanák ki majdan a teljes hálózatot ugyanezen eszköztárból.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium illetékese a Népszavával azt közölte: megvizsgálják a BM pályázati kiírását, a részletek ismerete nélkül azonban a tárcánál úgy látják, nincsen ellentmondás a két döntés között.

Majercsik János, a BM főosztályvezetője elmondta: szó sincsen pályázati átfedésről, hiszen a kormányhatározatban szereplő EDR nem azonos a BM kiírásában szereplő határőrségi bevetésirányítási rendszerrel. A főosztályvezető tájékoztatása szerint utóbbira azért van szükség, mert a schengeni akciótervben meghatározott előírások szerint erősíteni kell a migrációs hálót, ehhez pedig szükséges a rendszer kiépítése. Majercsik a két cég meghívásáról azt mondta: bárki pályázhat a program elkészítésére, a kiírásban szereplő két vállalkozást csak azért hívták meg külön, mert az előzetes számítások szerint ők azok, akik teljesíteni tudják a feltételeket.

Mint arról a Népszava korábban többször is beszámolt, információk szerint épp a belügyi tárca kifogásai miatt késlekedett a készenléti és rendvédelmi szervezetek egységes digitális rádiótávközlő rendszerének kialakítása.

A kilencvenes évek közepétől több kísérletet tettek az akkor megfelelőnek tűnő műszaki megoldás kiválasztására. Noha éles helyzetben is kipróbálták már a több nagy világcég közreműködésével épülő Tetra rendszert, valamint a francia technológiára épülő Tetrapolt és többször úgy látszott, hogy például az árvízi próbákon edzett Tetra győzött, a Tetrapolt pártoló Belügyminisztérium mindig "megfúrta" a végleges döntést.

A sokéves kísérletezés után az Orbán-kormány volt az első, amely határozottan kiállt a Tetra mellett.

Az időközben Tetráról egységes digitális rádiótávközlő rendszer (EDR) névre átkeresztelt rendszerről 2002-ben a Medgyessy-kormány is döntést hozott. Ebben az szerepelt, hogy a zárt célú rádió távközlő hálózatok jelenlegi rendszerét felváltó EDR megvalósításának, üzemeltetésének és finanszírozásának módozatairól legkésőbb ez év január 15-re kell elkészülnie egy kormányelőterjesztésnek. A határozat több minisztérium munkájának nyomán végül "lekéste" a határőrségi tendert.

A Népszava úgy tudja, kormánykörökben már vizsgálják, hogyan lehetne visszavoni a pályázati kiírást.

Jelenleg a hazai készenléti és rendvédelmi szervezetek (rendőrség, tűzoltók, mentők, határőrök) rendszerei széttagoltak, közöttük nehézkes az átjárás, fenntartásuk, üzemeltetésük decentralizált és igen költséges. Ha a határőrség mégis beszerzi az új technikát, ez az állapot - a kormányzati szándék ellenére - hosszú ideig fennmaradhat.

Szalay Tamás Lajos - Népszava

Kapcsolódó elemek