Felkészületlen a kormány

Mi alapján kerülnek kiválasztásra a magyar diplomaták az Európai Külügyi Szolgálatra? - érdeklődött interpellációjában Balla Mihály.

Dátum: 2009-11-30 15:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=142473
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:08:05.008920, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Lisszaboni Szerződés rendelkezik az unió új külügyi- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségéről, akinek a munkáját az újonnan létrehozandó Európai Külügyi Szolgálat segíti. Mint köztudomású, a Lisszaboni Szerződést mind a 27 tagállam ratifikálta, így néhány óra kérdése, és életbe fog lépni. Ezután kerülhet sor a kötelező egyeztetéseket követően az európai, vagy ha tetszik a közös külügyi szolgálat létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására. A külügyi szolgálat szervezeti felépítésével kapcsolatos egyeztetések és döntések - különösen a főképviselő, Cathy Ashton, brit munkáspárti politikus megnevezésével - rohamosan felgyorsulnak - tájékoztat Balla Mihály.

A szolgálat felállításának első fázisa jövő tavaszra várható, közel az országgyűlési választások időpontjához. Így jogos és - talán - érthető elvárás a Fidesz részéről, hogy folyamatos tájékoztatást kapjon a külügyi szolgálattal kapcsolatos hazai és külföldi egyeztetésekről, és a magyar kormány által képviselt álláspontról.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a jelek szerint a kormány egyáltalán nem készült fel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés betűjével és szellemével összhangban sikerrel vegye a tagállami működés újabb akadályait. Mintha a kormány az elnökségi felkészülés során - elfogadhatatlan kijelölési gyakorlatával - még mindig a szerződés előtti helyzetet venné alapul. Mintha a kormány nem akarná tisztázni a soros elnök és a főképviselő közötti munkamegosztással kapcsolatos teendőket - tette hozzá.

Balla Mihály leszögezte: a külügyi szolgálat ügyében átlátható kiválasztási folyamatokra van szükség, nem alakulhat ki "mutyizás" a különböző posztokért. A politikus károsnak tartaná, és szerinte a magyar diplomáciát rossz fényben tüntetné fel, amennyiben nem a szakértelem, a rátermettség és a tapasztalat alapján, hanem politikai szándék mentén lennének kiválogatva az Európai Külügyi Szolgálatba kiküldött magyar diplomaták. Az új intézmény lehetőséget teremthet - nem utolsó sorban - arra, hogy olyan területeken is jelen legyünk, és ezáltal beleszóljunk az adott relációval folytatott kapcsolatba, ahol nem tudunk képviseletet fenntartani. Kérdéses, hogy a magyar közigazgatás elmúlt hat-nyolc évben történt folyamatos szétzüllesztése mellett mennyire lesz képes alkalmazkodni a tagállami működés újfajta feladataihoz - fogalmazott a fideszes képviselő.

Balla Mihály a következő kérdéseket tette fel Balázs Péter külügyminiszternek:

- Mi a kormány álláspontja a lengyel felvetéssel kapcsolatban, miszerint 50 %-os részesedést kér a tagállami diplomaták számára a harmadolás helyett?

- Elkezdődött-e már a hazánk által a szolgálatba delegált szakértők, diplomaták kiválasztása?

- Hogyan biztosítja a Külügyminisztérium a kiválasztási folyamatok átláthatóságát, milyen elvet követ?

- Hazánk szakértői ideiglenes státuszt kapnának?

A külügyminiszter helyett államtitkára válaszolt. Szabó Vilmos azt hangoztatta, hogy eddig is megvolt és ezután is meglesz a folyamatos tájékoztatás. Szerinte a kormány felkészült a Lisszaboni Szerződésre.

A fideszes képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát, a parlament többsége azonban igen.