Miért nincs koherens vízgazdálkodási koncepció?
Az egyre súlyosabbá váló vízgazdálkodási helyzet drámai következményei az idei aszálykor is megmutatkoztak - emelte ki interpellációjában Balogh József.
Dátum: 2009-11-30 18:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=142492
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:08:11.484507, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez intézett interpellációjában Balogh utalt arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban "Aszály és szárazodás Magyarországon" címmel rendezett konferenciát Kecskeméten, s ezen az összejövetelen több mint kétszáz agrárszakember, hidrológus, vízmérnök és ökológus erősítette meg a szakmának azt a már korábban is megfogalmazott álláspontját, miszerint a klímamódosulás miatt bekövetkező szárazodás alapjaiban rendítheti meg az ország létbiztonságát.
A fideszes politikus rámutatott, hogy a legfrissebb adatok szerint a klímamódosulás egyértelműen vízhiányt eredményez, s ezt bizonyítja az is, hogy a Duna-Tisza közén átlagosan 3-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, továbbá az, hogy a Homokhátság egy része már 2003-ban hivatalosan félsivatagi besorolást kapott az ENSZ mezőgazdasági tagozatától.
Balogh kiemelte: az egyre súlyosabbá váló vízgazdálkodási helyzet drámai következményei az idei aszálykor is megmutatkoztak. A júniusi aszály okozta károk az egyes termények esetében akár 30-40 százalékot is meghaladó terméskiesést okoztak, ami nyilvánvalóan végzetes helyzetbe sodorta a hazai növénytermelők jelentős részét.
Az aszály okozta károk megmutatták - fogalmazott -, hogy hazánk nem rendelkezik olyan koherens vízgazdálkodási koncepcióval, amely révén az aszálykárok megelőzhetőek lennének.
Egy írásbeli kérdésre adott válaszában a miniszter ismerte el, hogy az öntözésre berendezett területek, illetve az öntözési kapacitások kihasználtsága jelentősen alatta marad a lehetőségeknek, hiszen az országosan vízjogilag engedélyezett területeknek mindössze 38 százalékát öntözték az idén - mondta el a fideszes politikus. Hozzátette: a klímamódosulás, a talaj általános kiszáradása a mezőgazdaság, a természetes környezet mellett az épített környezetre is hatással van.
Hangsúlyozta: a balliberális kormányokat kétségtelenül felelősség terheli azért, mert elpazaroltak hét évet anélkül, hogy megoldásokat kerestek és találtak volna a vízgazdálkodási problémákra.
Az aszálykárok csökkentése, a közúti közlekedésnél lényegesen környezetkímélőbb vízi közlekedés és szállítás előtérbe helyezése, továbbá a vízi energia jobb kihasználásának kidolgozása a jövőre nézve létkérdés, mert meg kell akadályoznunk azt, hogy gyermekeinkre, unokáinkra egy elsivatagosodó, élettelenné váló országot hagyjunk örökül - emelte ki Balogh József.
"Miért nem rendelkezik Magyarország koherens vízgazdálkodási koncepcióval és aszálystratégiával?" - fordult végül a miniszterhez Balogh József.
Válaszában Szabó Imre miniszter azt hangoztatta: a tárca hosszú évek óta törekszik olyan vízgazdálkodási gyakorlat kialakítására, amely nemcsak az árvizek elleni védekezést szolgálja, hanem lehetővé teszi a rendelkezésre álló vízkészlettel való racionális gazdálkodást is. Közölte, jogszabályi háttérrel is igyekeznek támogatni az öntözést.
Balogh József viszontválaszában kiemelte: a kormánynak több mint 7 esztendő állt rendelkezésére, hogy a Homokhátság vízpótlása érdekében valamit tegyen, de idáig még a világon semmit nem tettek.
A miniszteri választ a fideszes politikus nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 184 igen, 157 nem szavazattal - 2 tartózkodás mellett - megszavazta annak elfogadását.