Aláírták a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi egyezményt

Martonyi János külügyminiszter és Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettes, külgazdasági miniszter pénteken aláírta a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodást Budapesten. A megállapodás 2002. július 1-jén lép hatályba.

Dátum: 2002-03-08 16:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=712
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:20:21.915690, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A jugoszláv gazdasági helyzetre tekintettel Magyarország a megállapodás szerint a vámok lebontásában átmeneti ideig bizonyos egyoldalú előnyöket biztosít. Ugyanakkor a megállapodás hatályba lépését követően a magyar vállalatok is azonnal részesednek a kölcsönösen nyújtott vámkedvezményekből.

Martonyi János megjegyezte, hogy ez az első olyan megállapodás, amikor Magyarország a másik fél javára fogad el bizonyos fokú aszimmetriát. A megállapodás az ipari termékek 86 százalékára biztosít vámmentességet. Kivételként kétféle listát állítottak össze: az úgynevezett kevésbé érzékeny termékeket tartalmazót mindkét oldal, és a legérzékenyebb termékkört felsorolót csak a jugoszláv fél.

A kevésbé érzékeny ipari termékeknél a jelenlegi vámok három ütemben, 2003 végéig szűnnek meg. Ezek a termékek teszik ki a magyar import 14 százalékát és az export 8 százalékát.

A magyar részről nyújtandó, aszimmetrikus kedvezmény érinti a legérzékenyebb ipari termékeket. Ez a Jugoszláviába irányuló összes magyar ipari export értékének 6 százalékát éri el. Ezek vámjait fokozatosan, 2005 végéig csökkentik nullára. Ebbe a termékkörbe tartozik például a cement, a műtrágya, egyes építőipari anyagok és az acéltermékek.

Az agrártermékek egyharmadára biztosít vámmentességet a megkötött szabadkereskedelmi megállapodás.

Az agrárkereskedelem területén két listát fogadtak el a felek. Az egyik listán azok a termékek szerepelnek, amelyek esetén kölcsönösen 0 százalékos vámokat alkalmaznak, mennyiségi korlátozás nélkül. Az itt szereplő termékek a magyar agrárexport mintegy 7 százalékát, az import 3 százalékát teszi ki. A vámmentes termékek közé tartozik a vetőmag, a szaporítóanyagok és a tenyészállatok.

A másik listán szereplő termékekre kölcsönösen vámkedvezményeket biztosít Magyarország és Jugoszlávia, egy-egy terméknél, termékcsoportnál mennyiségi korlátozással vagy anélkül. A vámcsökkentésnél a két országban érvényes legnagyobb kedvezményes vámszint közül az alacsonyabbat veszik figyelembe, 10 százalékkal csökkentve.

A kvóták meghatározásakor figyelembe vették, hogy azok ne legyenek alacsonyabbak, mint az adott termék esetén a két ország közötti kereskedelmi forgalomban eddig kialakult szállítási mennyiségek, illetve értékek. Ezek a termékek teszik ki Magyarország agrárkivitelének háromnegyedét és az import 40 százalékát. Ilyen egyebek mellett a búza, a kukorica, a hús.

A megállapodás magyar szempontból fontos eleme, hogy a jugoszláv agrár-vámrendszer instabil elemeit - pót- és szezonális vámokat - nem alkalmaznak a magyar áruknál.

Miroljub Labus elmondta: a mezőgazdasági termékek egyharmadára vonatkozik a szabadkereskedelmi megállapodás, egyharmadára a jelenlegi vámrendszer és egyharmadára koncesszió.

Martonyi János közölte: a megállapodás addig lesz hatályos, amíg Magyarország nem válik az Európai Unió tagjává. Hozzátette: a rendszer lényegesen nem változik meg az után sem, maradni fog az aszimmetria, bizonyos mértékig nőni fog, hiszen Magyarország átveszi az EU stabilitási és társulási megállapodását.

A jugoszláv miniszterelnök-helyettes reményét fejezte ki, hogy Magyarország minél hamarabb csatlakozik az unióhoz.

- A mi célunk is az európai uniós integráció és reményeink szerint hét-tíz éven belül mi is tagjai leszünk az uniónak - mondta Miroljub Labus.