Meddig sarcolja a vállalkozókat a kormány?
A vállalkozásokat érintő új jogszabályokkal kapcsolatosan, a tevékenységre jellemző kereset rendszerének bevezetéséről szóló szabályozáshoz nyújtott be interpellációt Oszkó Péter pénzügyminiszterhez Szatmáry Kristóf fideszes honatya.
Dátum: 2009-12-07 17:14:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=142856
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:10:11.050632, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A fideszes képviselő szerint: a javaslat lényege, hogy jövő évtől, valahonnan a minisztériumi íróasztalok mögül megmondják, hogy mennyi is egy-egy adott szakma tevékenységi körére jellemző kereset. Ha netán egy cégben az alkalmazottak vagy maga a cégvezető ennél kevesebbre van bejelentve, akkor a két összeg különbözetére a járulékokat a vállalkozásnak be kell fizetnie. A képviselő rámutatott, hogy valamikor nyáron beleerőltették az adótörvényekbe, és ősszel már maguktól módosították is a törvényt, mert még a fogalmak területén is teljes káosz volt benne.
A Fidesz szakpolitikusa szerint: egyetlen egy szakmai szervezettel sem egyeztettek a jogszabályról, s egyébként többen az Alkotmánybírósághoz is fordultak, és ami a legszebb: így december közepén továbbra sincs végrehajtási rendelet a törvényhez, így az egész szakma csak találgatja, hogy hogyan is kell adózniuk január elsejétől. Ennyit a jogbiztonságról és a vállalkozói környezet javításáról - tette hozzá Szatmáry. Megfogalmazta továbbá, hogy ez nem csak néhány embert érint, hanem az új rendelkezés szerint az összes egyéni vállalkozó és a társas vállalkozók döntő többsége több járulékot fizethet jövőre, mint idén.
Szatmáry Kristóf megjegyezte: állítólag piacgazdaságban élünk, az Alkotmány a vállalkozások szabadságát garantálja, amihez persze hozzátartozna a piacgazdaság legfőbb eleme is: a verseny. A verseny pedig befolyásolja mind a közreműködői díjat, mind a vállalkozói kivétet is. Az ezt korlátozó rendelkezések pedig alapvetően alkotmányellenesek. Rámutatott arra is, hogy egy adott tevékenység piaci értéke területenként, időben is eltérő lehet.
A fideszes képviselő az alábbi kérdéseket fogalmazta meg az államtitkárhoz:
Hogyan tudja az adózó megállapítani, hogy az ő munkájának a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása mennyi? Hogyan érinti a jövőben a rendelkezés a munkaszerződéseket? Hogyan változik emiatt az üzleti titok fogalma? Hogyan értelmezhető ez a rendelkezés, már maga a tevékenységre jellemző kereset, az eva hatálya alá tartozó vállalkozások esetében? A minisztériumban végeztek-e számításokat arra vonatkozólag, hogy a rendelkezés alapján kinek és mennyivel kell több járulékot fizetnie jövőre? A vállalkozások megsarcolása, a vállalkozások trükközésre kényszerítése helyett, mikor akarnak olyan vállalkozói környezetet teremteni, ahol végre megéri vállalkozni és megéri dolgozni?
Katona Tamás államtitkár válaszában kifejtette: a kormány az elmúlt időszakban világossá tette, hogy rendet kíván tenni a sokak számára átláthatatlannak tűnő hazai jövedelem-dzsungelben, hogy jó gazda módjára előbb a maga portáján sepregessen és eloszlassa az állami vezetők mesés jövedelmeiről keringő mendemondákat. Utalt arra, hogy a Miniszterelnöki Hivatal honlapján ezek az információk mind megtalálhatók.
Ami az ön által kifogásolt adózási szabályokat illeti - fogalmazott Katona -, egyáltalán nem kell újragondolni az üzleti titok fogalmát, nem kell közzétenni a munkaszerződéseket, az árajánlatokat, nem lesz senkinek sem szüksége tájékozódási adókedvezményre, pénzért vett pénzpiaci információkra.
Szatmáry Kristóf a választ nem fogadta el és kifejtette: nem lehet azzal egyetérteni, hogy önök ahelyett, hogy a vállalkozói környezetet javítanák, sarokba szorítják a vállalkozásokat. Másrészt - mondta -, elfogadhatatlan, hogy egy adójogszabályhoz december közepén sincs végrehajtási rendelet.
Az Országgyűlés 179 igen, 159 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az államtitkár válaszát.