Elhasalhat az EU-nál a portugál aranyrészvény ügye

Az európai uniós szabályokkal ellentétesnek találta az Európai Bíróság főtanácsnoka azt, hogy a portugál állam a Portugal Telecom nevű távközlési vállalat privatizálását követően úgynevezett aranyrészvényekkel rendelkezik a cégben. Az uniós bíróság az Európai Bizottság beadványa nyomán foglalkozik a kérdéssel.

Dátum: 2009-12-07 18:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=142867
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:10:14.594075, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Luxembourgban most kihirdetett állásfoglalás még csak előzetes vélemény, az ítélet később várható. A főtanácsnok - akinek álláspontja rendszerint tükröződik a végső ítéletben - leszögezte, hogy az uniós jog csak nagyon kivételes esetben engedi meg a tőke mozgásának korlátozását az EU-n belül, és az aranyrészvények fenntartásának portugál indoklása nem igazolja, hogy ilyen esetről lenne szó.

Paolo Mengozzi főtanácsnok emlékeztetett arra, hogy ilyen oknak csak a "sürgős közérdeknek" minősülő megfontolások fogadhatók el. Lisszabon arra hivatkozott, hogy a szolgáltatások biztonságos fenntarthatósága érdekében van szükség az állam gyakorolta különleges jogokra.

A majdani ítélet precedensértékű lehet. A brüsszeli bizottság más tagországok ellen is folytatott eljárást hasonló ügyben, egy időben a magyar aranyrészvények gyakorlatát is vizsgálta. A mostani állásfoglalás mindazonáltal azt sejteti, hogy a bíróság esetenként javasolja majd megvizsgálni minden ilyen részvény jogosságát, és nem lehet mindegyik esetben ugyanazt a luxemburgi ítéletet várni.

A portugál esetben az állam 500 különleges részvény birtokosa a távközlési cégben. Az aranyrészvények vétójogot biztosítanak az államnak egyebek között a közgyűlés elnökségének megválasztására, a felügyelőbizottság elnökének és a hivatalos könyvvizsgáló megválasztására, a gazdasági év eredményeinek alkalmazására, az alapszabályok módosítására, a tőkeemelésre, a privilegizált jogok korlátozására és megszüntetésére, a társaságban való részesedésszerzés engedélyezésére és még számos más kérdésben.

Az Európai Bizottság beadványában azzal érvelt, hogy e vétójogok korlátozzák a tőke és a letelepedés szabadságát, különösen azáltal, hogy akadályozzák a vállalkozásba történő közvetlen befektetéseket.