Az iraki háború világgazdasági hatásai
Az iraki háború gyorsan és sikeresen fejeződött be, ám sok elemző szerint ennek stimuláló hatása az amerikai gazdaságra lényegesen kisebb lesz a vártnál, így a világgazdasági konjunktúra látványos megélénkülésére továbbra sem lehet számítani, és várhatóan az Európai Unió gazdasága is csak lassan indul fejlődésnek.
Dátum: 2003-05-02 10:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9947
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:17:00.047008, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A gazdaságkutató intézetek előrejelzései szerint az iraki háború gyors lezárásának köszönhetően megnőtt az esélye annak, hogy a világgazdaságban a második félévben némi élénkülés kezdődjön.
Fekete János, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatói tanácsadója, aki korábban több évtizeden keresztül tevékenykedett a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyetteseként , az MTI-nek elmondta: az amerikai gazdaság egyéb mutatói annyira kedvezőtlenek, hogy az enyhe háborús konjunktúra nem javítja jelentősen a helyzetet.
Emlékeztetett arra, hogy az amerikai gazdaság jelentősen lelassult, a tervezett költségvetési aktívum helyett jelentős, évi több száz milliárd dollárt elérő passzívum keletkezett, amiben jelentős szerepe volt a szeptember 11-ét követő, illetve az iraki konfliktus miatti háborús kiadásoknak. - Az amerikai dollár jelentősen túlértékelté vált - mondta a közgazdász, figyelmeztetve, hogy ennek kedvezőtlen hatásait Magyarország sem hagyhatja figyelmen kívül. Elmondta: a túlértékelt dollár miatt az export lelassult, az import felpörgött, és ez jelentős külkereskedelmi deficithez vezetett.
Fekete János hangsúlyozta, hogy a három nagy gazdasági központ, az USA, az Európai Unió, illetve Japán most először, egyszerre került recesszióba, így egyik sem tudja a lokomotív szerepét betölteni. - Az eddig meghozott intézkedések nem voltak képesek kimozdítani a gazdaságot a válság közeli helyzetből - mondta. Példaként említette, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED a monetáris lehetőségek maximumáig ment el, amikor tizenkétszer, 6,5 százalékról 1,25 százalékra csökkentette a kamatot, ám ez sem volt elég a gazdaság beindításához.
Az amerikai gazdaság gyengélkedése mindenképpen kihat az Európai Unió gazdasági kilátásaira is. Fekete János hangsúlyozta: Európának most a legnagyobb problémát a maastrichti egyezmény jelenti. - A maastrichti kritériumokat egy erőteljes konjunktúra idején alkották meg, ezért a szabályozás restriktív jellegű és arra szolgált, hogy fékezze a gazdaság túlzott növekedését és leszorítsa az inflációt, a jelenlegi gazdasági környezetben viszont éppen az ellenkezőjére lenne szükség - mondta. Úgy vélte: annak ellenére, hogy a maastrichti kritériumok között szereplő, GDP-arányosan legfeljebb 3 százalékos költségvetési deficit lazítását az EU jelenleg elutasítja, az enyhítés nem zárható ki, mivel a közösség nem hagyhatja figyelmen kívül a recessziós környezetet és két gazdaságilag legnagyobb tagállama, a német és a francia gazdaság gyengélkedését.
A magyar gazdaság kilátásait elemezve kifejtette: noha a költségvetés tavalyi, GDP-arányos hiánya kiugróan magas volt, a gazdaság szempontjából jelenleg nem a költségvetés egyensúlyának helyreállítása a legfontosabb kérdés. - A költségvetés hiányának leszorítása ugyan szükséges, ám ha ez túl gyorsan történik meg az egyben lemondást jelent a gazdaság felgyorsításának lehetőségéről - hangsúlyozta. - Az ország eladósodottságától való félelem alaptalan - mondta Fekete János. Példaként említette, hogy az unió jelenlegi tagállamai közül Olaszország, Belgium és Görögország eladósodottsága a GDP 100 százaléka körül van, és csupán 2-3 országban van 50 százalék alatt a mutató. Magyarországon ez jelenleg a GDP 55 százaléka körül van. - Közgazdaságilag értelmetlen az infláció elleni küzdelem túlzott hangsúlyozása. Jelenleg nem az infláció jelenti a fő veszélyt, hanem a gazdasági növekedés lelassulása és a munkanélküliség növekedése - mondta.
Magyarország európai uniós tagságával összefüggésben a közgazdász hangsúlyozta, hogy a lehetőséget öngyilkosság lett volna elszalasztani, ám elismerte, hogy az időpont nem volt éppen a legkedvezőbb a csatlakozásra, mivel a közösségi forrásokat a tagországok 2006-ig már elosztották.
MTI - fidesz.hu