Leépítések, hallgatási pénzek a közútkezelőnél?
A BKV és a MÁV után a közúti igazgatóságnál is végkielégítések, hallgatási pénzek és tanácsadói százmilliók vannak? - kérdezte interpellációjában Manninger Jenő.
Dátum: 2009-12-14 16:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=143318
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:12:41.829780, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A magyar állami közúthálózat utóbbi éveinek helyzetét egyik oldalról autópályák átadása, a másik oldalról a 30.000 km közút teljes leromlása jellemzi. Az országos közúthálózat nagy részén balesetveszélyes a burkolat, gondozatlan az útkörnyezet, elhasználódott KRESZ táblák láthatóak. Amíg az autópályáinkat állandóan javítják, újítják, addig ezen utaknál még az állagmegóvásra sincs pénz. A burkolat javítások hiányának halmozott értéke mára elérte a 400 Milliárd forintot - mutatott rá Manninger Jenő. Emlékeztetett: az Állami Számvevőszék 2006. októberi vizsgálata is megállapította, hogy komplex fejlesztési koncepció a Széchenyi Plusz kivételével nem volt.
A Magyar Országgyűlés 2004-ben fogadta el a 2003-2015 közötti Magyar Közlekedéspolitikát, melyet a kormány nem hajt végre.
Mit jelent ez:
1. A mai napig nincs megoldva a közútfenntartás szabályzat szerinti finanszírozása;
2. A mai napig nem lett bevezetve a háromszintű új rendszerű közúthálózat;
3. A balesetek számának csökkenése nem éri el az európai "Fehér Könyvben" kiadott célkitűzést.
Ezzel párhuzamosan 2005-ben szétverték a közútkezelői állami szervezetet, elbocsátották a szakemberek nagy részét, az ottmaradókat pedig megfélemlítik. A megfélemlített és lefejezett szervezet aggódva figyeli az állami vagyon elherdálását is. Ez év elején elkészült az az anyag, amely az egykori megyei közútkezelők központjait, illetve telepeinek egy részét eladásra jelölte ki. Meg kívánták nyitni az utat a privatizáció felé - hívta fel a figyelmet a fideszes képviselő.
Egész Európában - kis kivételtől eltekintve - a közútkezelés állami feladat, közszolgáltatás. Érthetetlenül állunk az újabb átszervezés előtt, hisz az utóbbi négy évben eddig minden átalakításról kiderült, hogy nem segítette elő a közúthálózat korszerűsítését - fogalmazott a képviselő.
Sajnos mindezeken túl azt olvasni az újságokban, hogy a közútkezelő feladatait kiszervezik magánvállalkozásokhoz, akik busás felárral végzik el azokat a feladatokat, amelyeket a jól működő intézményrendszer kisebb költségek mellett, jobb szakmai alapokkal végezhet el - mondta el Manninger Jenő.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a legújabb hírek szerint további szakembereket bocsátanak el, a megyei igazgatóságoktól 172 vezető távozik. Ugyanakkor az is nyilvánosságot kapott, hogy két vezérigazgató-helyettes felmondása 102 millió forintba kerül a cégnek, sőt van olyan vezető, akinek azért nem mondanak fel, mert 60 millió forintba kerülne a végkielégítése, amely összeg hallgatási, titoktartási pénzeket is tartalmaz. Olyan információnk is van, hogy van olyan vezető, akinek szintén nem mondtak fel, mert még ennél is magasabb lenne a végkielégítése - hívta fel a figyelmet a képviselő.
Manninger Jenő a következő kérdéseket tette fel Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energetikai miniszternek:
- Mi lesz azokkal a közutakkal, melyek felújítására a közeljövőben nem jut uniós forrás?
- Hány szakembert bocsátanak el a közúti szervezetektől?
- Mennyit fizettek ki ugyanakkor évente tanácsadói szerződésekre?
- Miért kell titoktartási, hallgatási pénzeket fizetni a közúti igazgatóság vezetőinek?
Hónig miniszter helyett államtitkára válaszolt. Oláh Lajos elmondta, hogy 2002 és 2008 között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése élvezett elsőbbséget, és elismerte, hogy a 30 ezer kilométer hosszúságú országos közúthálózat fenntartása elmaradt a szükségestől.
Manninger Jenő nem fogadta el a miniszter válaszát, az Országgyűlés többsége azonban igen.