Kinek az érdeke a BKV monopóliuma a TETRA-rendszer fölött?
Mi indokolta, hogy a több éve különböző fórumokon ismertetett és jogszabály-tervezetekben deklarált céloktól immár második alkalommal eltérnek? - kérdezte Gruber Attila interpellációjában.
Dátum: 2009-12-14 18:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=143328
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:12:45.258273, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
"Nem telik el hét, hogy ne értesüljünk a BKV átláthatatlan, korrupciógyanús ügyleteiről, az utóbbi időkben pedig már rendszeres vendég a rabomobil a cég parkolójában. S most itt egy elegánsan becsomagolt új privilégium, vajon kinek az érdekében?" - fejtette ki Gruber Attila interpellációjában.
2009 novemberében megjelent az új kormányrendelet a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról, valamint az IHM-rendelet a frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról - emelte ki a fideszes politikus. Hozzátette: a módosítások a digitális rádiókommunikáció széleskörű lehetőségét megteremtő, a közigazgatási és a szakmai egyeztetéseken megjelent, és széleskörűen támogatást élvező módosításokat nem tartalmazzák. Ami talán még érthetetlenebb, hogy egyetlen alkalmazás számára mégis jogszabályban rögzített kivételt tettek, és ez a kedvezményezett maga a BKV - jegyezte meg.
Az új rendelet-módosítások nagy felháborodást idéztek elő. Egyrészt mert stratégiai üzemek, közösségi közlekedési vállalatok, közüzemek számára az EU-ban egyedüliként Magyarországon nem érhető el saját beruházásban a korszerű digitális technológia, a TETRA, másrészről, pedig az általános szándéktól eltérően Budapest kötöttpályás közlekedése számára érthetetlenül kivételt tartalmaz - húzta alá Gruber Attila, hozzátéve: a civil felhasználók számára így marad korszerűtlen, spektrumpazarló analóg technológia alkalmazása, illetve egy szűk kör számára a kormányzati rendszerhez - az EDR hálózathoz - történő csatlakozás, amelynek műszaki, szervezési és gazdasági feltételrendszere nem átlátható.
"Mi indokolta, hogy a több éve különböző fórumokon ismertetett és jogszabály-tervezetekben deklarált céloktól immár második alkalommal eltérnek és a szükséges és rendelkezésre álló frekvenciasávok kijelölhetőségének tiltásával elzárják a korszerű digitális technológiához való hozzáférés elől a hazai vállalkozásokat, üzemeket, szolgáltatókat? Mi indokolta, hogy az egyébként nem kijelölhetőnek minősített sávrészben mégis kijelöltek egy részt a budapesti kötöttpályás közösségi közlekedés számára? Mi indokolta, hogy hasonló egyedi kivételekben nem részesültek más olyan stratégiai felhasználók, mint például a Paksi Atomerőmű?" - sorolta kérdéseit a fideszes politikus.
Baja Ferenc államtitkár válaszában azt hangoztatta: nem korlátozzák a frekvenciahasználatot, arról van szó, hogy jelen pillanatban a kormány a frekvenciahasználati engedélyek kialakításával lehetőséget adott a piaci szereplők és az érintettek számára, hogy éljenek kérelmeikkel.
Mint mondta, egyetlen kérelem érkezett, a budapesti metróalagúthoz kötődően adott ki a kormány lehetőségként egy nagyon szűk frekvenciasávot.
Gruber Attila a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 177 igen, 145 nem szavazattal - egy tartózkodás mellett - megszavazta annak elfogadását.