A só nem a járdára való

Alig éri el a hőmérő higanyszála a nulla fokot, máris nyúlunk a sóhoz, és csak szórjuk, szórjuk a járdákra, minden különösebb aggály nélkül, pedig a környezetvédők szerint minden egyes gramm több a kelleténél.

Dátum: 2010-01-07 11:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=144016
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:16:29.221004, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A német szövetségi környezetvédelmi hivatal munkatársa, Martin Ittershagen környezetbarát alternatívákat javasol a fehér por helyett. Szerinte a hólapátolás mellett murva, zúzalék, granulátum vagy homok kiszórása éppúgy csökkenti a csúszásveszélyt, ráadásul káros környezeti hatások nélkül.

A sószórás következményei gyakorta csupán hónapokkal később válnak láthatóvá. Egyrészt az út menti fák nem képesek elegendő vizet felszívni. Másrészt a só a talajban számos fontos tápanyagot kiszorít, és hatással van a mikroorganizmusokra is. Elsősorban a fasorokat alkotó fajok, például a juhar, a hárs és a gesztenye reagál érzékenyen a sóra.

Németországban a pénzhiány miatt egyre több község már csak a veszélyes útszakaszokat sózza. Amúgy alig takarítják az utakat, és nem szórnak ki semmit - meglepő módon ez nem csak a környezetet védi, hanem még a balesetek gyakoriságát is csökkenti. Kutatások igazolják, hogy az autóvezetők a sózott, fekete utakon jóval gyorsabban hajtanak, mint az javasolható volna. Nem veszik ugyanis figyelembe, hogy a só gyakorta vékony csúszós réteget képez mind az úton, mind a fékbetéteken, és ezért akár meg is kétszereződhet a féktávolság. A kezeletlen útszakaszokon ellenben jóval óvatosabban közlekednek az autósok. Finnországban, Szlovákiában és Ausztriában ezért levonták a következtetéseket, és már számos úton só nélkül vészelik át a telet.