A barcelonai csúcs és a tagjelöltek
Az EU hosszú távú gazdaságfejlesztési programjában való részvétel nem új csatlakozási feltétel a tagjelöltek számára, de a belőle fakadó uniós joganyag átvétele és alkalmazása rájuk nézve is kötelező - állapította meg az Európai Bizottság elnöke.
Dátum: 2002-03-08 19:44:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=722
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:20:25.216894, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Romano Prodi a tagországok állam- és kormányfőihez intézett üzenetében fejtette ki a jövő heti barcelonai EU-csúccsal kapcsolatos bizottsági álláspontot. A pénteken Brüsszelben közzétett dokumentum külön pontban foglalkozik a tagjelölteknek az úgynevezett lisszaboni stratégiába való bevonásával.
A tizenötök a két éve tartott lisszaboni csúcson fogadták el azt az átfogó programot, amely az évtized végéig terjedő időszakra határozza meg az unió legfontosabb gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai törekvéseit. Meghirdetésének fő célja az volt, hogy 2010-re az EU váljon a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdasági térségévé.
Lisszabonban arról is megállapodtak a tagországok, hogy minden évben e stratégia megvalósulásának értékelését teszik az Európai Tanács tavaszi kötetlen értekezleteinek fő témájává. A sort a tavaly márciusban Stockholmban tartott csúcs nyitotta meg, s az Európai Tanács barcelonai értekezlete lesz a második stratégiaértékelő találkozó.
Barcelonába a tagjelölteket is meghívták. Erre már több korábbi csúcson volt példa, de most először fordul elő, hogy a csatlakozni kívánó országok első számú vezetői nem munkaebéden vagy -vacsorán, hanem az értekezlet egyik ülésén vesznek részt.
A tizenötök először a tavaly júniusi göteborgi csúcson kérték fel hivatalosan is a tagjelölteket arra, hogy nemzeti politikáikban igyekezzenek érvényesíteni az unió gazdasági, társadalompolitikai és környezetvédelmi céljait. Ezek azonban már ettől függetlenül is megjelentek a különféle előcsatlakozási stratégiákban és a csatlakozási tárgyalások folyamatában is - emlékeztetett levelében Prodi.
A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy a lisszaboni stratégia megvalósításába való bekapcsolódással az EU nem támaszt új feltételt a csatlakozáshoz. Másrészt viszont a bővítési folyamat egyik alapelve, hogy a csatlakozni kívánó országoknak át kell venniük és végre kell hajtaniuk az érvényben lévő uniós joganyagot. Ez pedig folyamatosan olyan elemekkel bővül, amelyek közvetlenül a lisszaboni stratégia végrehajtásából következnek.
A tagjelölteknek a stratégiába való bevonása már eddig is több konkrét eredményt hozott. Prodi ezek közül megemlítette, hogy előcsatlakozási gazdasági programjában immár mindegyikük szerepelteti azokat a középtávú gazdaságpolitikai irányelveket, amelyeket a csatlakozási folyamat részeként kíván megvalósítani. Többek között olyan politikák tartoznak ide, mint az iparban, a pénzügyi szektorban vagy a munkaerő-piacon végrehajtandó szerkezeti reformok.
A tagjelöltek többsége már bekapcsolódott a Géant nevű nagy teljesítményű távközlési-informatikai hálózatba is, amelyet ugyancsak a lisszaboni stratégia részeként kezdtek kiépíteni. Tavaly nyáron pedig az eEurope Plus programjuk megindításával csatlakoztak az információs társadalom és az elektronikus kormányzás fejlesztésének kereteként szolgáló, ugyancsak Lisszabonban meghirdetett eEurope cselekvési programhoz.
Prodi szerint mindezek alapján a barcelonai csúcson részletesebben is meg kellene vizsgálni, hogy a tagjelöltek mely területeken tudnak viszonylag könnyebben alkalmazkodni a lisszaboni célokhoz és hol ütköznek nehézségekbe. Meg kellene vitatni azt is, hogy megfelelőek-e a bevonásukra alkalmazott eddigi módszerek, vagy új együttműködési formákra lenne szükség. Az eszmecserék további témája lehetne, hogy nem lenne-e célszerű más területekre is kiterjeszteni a tagjelöltek egymás közötti - "párhuzamos" - együttműködésének olyan sikeres példáit, mint az eEurope Plus - vetette fel a bizottság elnöke.