Az ember hatását mutatja az új világtérkép

Egyre jobban fogy az érintetlen területek száma a Földön, az ember környezetformáló tevékenysége már szinte mindenütt érzékelhető. Ezeket figyelembe véve állították össze a kutatók azt az új szemléletű világtérképet, amely a szárazföldeket az emberi hatások jellege alapján osztja fel.

Dátum: 2010-01-27 12:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=144904
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:21:22.279656, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ember vitathatatlanul a legnagyobb környezetformáló tényező, a gyorsan növekedő népességnek pedig helyre és táplálékra van szüksége. Az erdők kiirtásával fajok sokasága tűnik el véglegesen, s helyükön termőföldek létesülnek. Közelmúltban elvégzett vizsgálatok alapján bolygónk szárazföldjeinek háromnegyedén kimutatható az emberi aktivitás, a fennmaradó résznek csupán 20 százaléka természetes, háborítatlan erdő, és több mint 36 százaléka pusztaság.

Földünk kontinenseit a biogeográfusok (az élőlények elterjedésével foglalkozó kutatók) az éghajlati, geológiai és növényzeti adottságok alapján 9 zónára osztják fel, ezeket hívjuk szárazföldi biomoknak. Ezt a fajta felosztást már nagyon régóta használják a biológiában (ezzel találkozunk a földrajz- és biológiatankönyvekben is), ám újabb nézetek szerint indokolt lenne egy másik rendszer bevezetése is.

A biomok ugyanis nem veszik figyelembe az emberi hatásokat, miközben bolygónkon lassan már alig van olyan terület, ahol valamilyen formában ne lenne jelen az ember. Ezzel a céllal készítette el egy amerikai és egy kanadai kutató az antropogén biomok vagy más néven anthromok térképét, amely a városiasodás mellett a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási hatásokat is figyelembe veszi.

Erle C. Ellis és Navin Ramankutty felmérései alapján ma tíz emberből nyolc városokban vagy falvakban él, ugyanakkor ezek a Föld jégmentes területeinek mindössze 7 százalékát jelentik. A leggyakoribb településforma a térképen rózsaszín és kék színekkel jelölt mezőgazdasági jellegű falu, a szerzők vizsgálatai szerint a népesség 40 százaléka ilyen településeken él.

A legnagyobb kiterjedésűek a narancsos színnel jelölt legelők, melyek közel egyharmadát fedik le a jégmentes területeknek. Ezek jellemzően olyan részek, amiket kevesen laknak, és ahol nincsenek megfelelő szántóföldek. Szintén hatalmas területet fednek le a termőföldek, amelyek zöldes árnyalatban láthatóak a térképen.