A briteknek továbbra sem kell az euró
A britek kétharmadának - legalábbis rövid távon - továbbra sem kell az euró, de a brit pénzügyminiszter szerint nem használna az országnak, ha végleg lemondana a közös pénz meghonosításáról.
Dátum: 2003-05-08 16:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=10275
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:18:37.902200, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A The Times megrendelésére elvégzett, csütörtökön közzétett legújabb országos felmérés szerint a brit választók 32 százaléka soha nem látná szívesen a font helyett az eurót nemzeti fizetőeszközként. További 35 százalékuk azt mondta, hogy belátható időn belül nem akarja a közös valuta meghonosítását, de azt egyelőre nem zárná ki egyértelműen, hogy valamikor a jövőben Nagy-Britannia tagja legyen az euróövezetnek.
A megkérdezettek 21 százaléka szerint a gazdasági feltételek teljesülése esetén be kellene lépni a valutaunióba, és csak 10 százalék választotta a négy közül azt a válaszlehetőséget, hogy Nagy-Britannia minden mérlegelés nélkül, haladéktalanul vegye át az eurót.
Az egyes véleménycsoportok jól elkülöníthetően pártálláshoz kötődnek: a euró teljes és végleges elvetésére a majdani brit valutauniós tagságot "elvben" elfogadó Munkáspárt szavazótáborának 24 százaléka voksolna, az eurót mereven ellenző konzervatív ellenzék híveinek viszont a 44 százaléka szavazna minden körülmények között nemmel a közös valutára.
Az azonnali meghonosítást a Labour-tábor 14 százaléka, a tory választók 6 százaléka pártolná.
Nagy-Britannia a legnagyobb EU-tagállam, amely önszántából maradt ki még a konzervatív kormányzás alatt a valutaunió alapító tagországai közül, ám a jelenlegi munkáspárti kormány, amely 1997-ben került hatalomra, elvileg nem ellenzi az euró meghonosítását. Ezt azonban a már vége felé járó, átfogó gazdasági hatásvizsgálat eredményeihez köti. A vizsgálat eredményeit Gordon Brown pénzügyminiszter a hivatalos menetrend szerint egy hónapon belül bejelenti, de az előzetesen kiszivárgott hírek szerint a miniszter nem fogja javasolni, hogy a kormány még a jelenlegi - hivatalosan 2006-ig tartó - parlamenti ciklusban döntsön.
A vizsgált területek között a legfontosabbnak kikiáltott pénzügypolitikában az összhang mindenesetre jól láthatóan nincs meg. Az Angol Bank februárban - jelentős meglepetést okozva a Cityben - negyed százalékponttal 3,75 százalékra, 1955 óta nem látott mélységbe csökkentette irányadó kéthetes repókamatát, azonban még ez is több mint egy teljes százalékponttal magasabb az euróövezeti irányadó rátánál, a kéthetes refinanszírozási árverésen alkalmazott igénybenyújtási kamatminimumnál, amely a március eleji negyed százalékpontos csökkentés óta 2,50 százalék. Mindkét bank éppen csütörtökön tartott pénzügypolitikai értekezletet, és mindkettő változatlanul hagyta alapkamatait.
Brown csütörtök délután a londoni parlament alsóházában azonban azt mondta: káros lenne az országnak, ha az euró meghonosítását "dogmatikus alapon kizárnánk, ahogy azt a konzervatívok akarják". Hozzátette ugyanakkor: nem szabad megismételni azt a hibát sem, amit a konzervatívok 13 éve elkövettek, amikor szerinte minden előzetes gazdasági és pénzügyi vizsgálat és előkészítés nélkül bevitték a fontot az akkori európai átváltási mechanizmusba (ERM), és az a tagság 1992 szeptemberben "katasztrófával végződött", akkori elemzések szerint azért, mert a fontot a brit gazdaság teljesítőképességéhez képest túl magas árfolyamon vitték be a kötött árfolyamrendszerbe.
Brown a csütörtöki alsóházi vitában arra a valóban megalázó eseménysorra utalt, amelynek végén, 1992 szeptemberben a fontot a megrendítő spekulatív támadások után ki kellett léptetni az ERM-ből, mert a Bank of England tartaléka csak 25 milliárd fontnyi nyíltpiaci beavatkozást tett lehetővé, és ez elégtelennek bizonyult a mesterségesen magas árfolyam védelmére. Ezt a vereséget a brit sajtó azóta is előszeretettel Soros György magyar-amerikai befektető személyéhez köti, jóllehet Soros csak az egyik volt a sok ezer spekuláns és befektetésialap-kezelő közül, akik annak idején a font összeomlására játszottak, naponta sok száz milliárd dollár kockáztatásával, és sikerrel. A brit sajtó azonban azóta is úgy emlegeti a magyar születésű nagybefektetőt, mint aki "megtörte a Bank of Englandet".
A jelenlegi euró/font árfolyam 2,74 német márka/font körüli szintnek felelne meg, vagyis gyengébb, mint az a 2,7780 márka/font árfolyam, amely a font lehetséges árfolyamkilengésének gyenge vége volt a brit valutának az ERM-ben eltöltött, szerencsétlen végű két éve alatt.
MTI - fidesz.hu