Ellenzéki város kormánytámogatás nélkül
Levelet kapott minden kaposvári polgár Szita Károlytól, akit a tavalyi helyhatósági választáson elsöprő többséggel erősítettek meg polgármesteri posztján a helybeliek. Most segítséget kér polgártársaitól Somogyország fővárosának első embere, mégpedig egy igen nagy munkához: az európai közösségtől elnyerhető támogatásokhoz szükséges városfejlesztési koncepció készítői várják a városlakók javaslatait.
Dátum: 2003-05-09 11:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=10299
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:18:45.435945, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szita Károly elmondta:
- Városunk az utóbbi évtizedben átalakult, a belváros megszépült, családi házas városrészek nőttek ki a földből, új, rendezett ipari zónák vannak, kereskedelmi negyed került a belváros szomszédságában régebben éktelenkedő gondozatlan, romos, gazos területre, városligetet hoztak létre a kertépítők, jelentősen fejlődött a közműellátottság, és még hosszasan lehetne sorolni az eredményeket, amelyekre büszkék lehetünk. Körülnézhetünk, átgondolhatjuk, mit is tettünk, s neki kell rugaszkodnunk egy újabb magaslatnak. Kérdéseket kell föltennünk magunknak: mekkora lélekszámú legyen a város, merre terjeszkedjék, merjük-e teljesen lezárni a gépkocsik elől a történelmi városmagot, hol építsünk új vásárcsarnokot, próbáljunk-e újabb multi bevásárlóközpontot idecsábítani, hogy legyen a mostaninak versenytársa, máris lakott külterületeket minősítsünk-e belterületté, beépüljön-e a határunkban lévő Deseda-tó környéke? Sok tucat nagyon fontos kérdés, a válaszok a gyerekeink életét határozzák meg, nem szabad csak mérnöki rajzasztalokon megszületniük a feleleteknek, mindenképpen a polgárokkal együtt kell terveznünk a jövendőt.
A polgármester a nyár elejéig várja a Kaposváron élők postai úton vagy elektronikus levélben eljuttatott ötleteit a tizenöt évre szóló programhoz. Az egyik legfontosabb kérdésre - némi faggatás után - maga is válaszolt: nem örülne a lélekszám nagyobb mértékű növekedésének, szerinte a legjobb, ha Kaposvár megmarad hetvenezer lakosú városnak, s csak a területe nagyobbodik valamelyest, ezáltal javulhatna az életminőség. Merthogy - mint fogalmazott - egy hetvenezres településen az emberek még ismerik egymást, szinte minden utcában megfordul mindenki, a nagyvárosi bajok a nyolcvan-százezres lélekszámnál szoktak kezdődni, jó volna elkerülni őket.
Túlzás volna olyasmit állítani, hogy hirtelen sokezres levéláradat zúdult a városházára, miután a polgárok elolvasták a nekik szóló küldeményt, ám annyi már bizonyos, nem fullad érdektelenségbe a városfejlesztési koncepció, sok kaposvári ragadott már tollat, illetve billentyűzte számítógépébe elgondolását, hogy megossza szűkebb hazájának jövőjéről szóló gondolatait a polgármesterrel és a városépítő szakemberekkel.
Mondhatni, a tervezés boldog időszakát élik át a lokálpatrióták, ám örömüket némiképp beárnyékolják azok a hírek, amelyek arra engednek következtetni, hogy az ország mostani vezetőinek nem éppen kedvencük az a város, ahol nemcsak Szita Károly söpörte le a színről tavaly a szocialista polgármesterjelöltet, hanem egy kivételével minden választókerületből a jobboldal jelöltje jutott be a városi képviselő-testületbe, s a "kakukktojás" sem az MSZP színeiben győzött. Ugyanis, míg a polgári kormány idején Kaposvár több pályázaton szerepelt sikerrel, tehát központi forrásokhoz juthatott, amelyek megfejelték a megyeszékhely saját bevételeit, s így jelentős beruházások valósultak meg - például bérlakások, közművek épültek, ugrásszerűen javult a távfűtés és így tovább -, addig a szociálliberális hatalomátvétel óta nyolc kaposvári pályázat közül hét sikertelen volt, és a város mind a négy címzett támogatási igényét egytől egyig elutasításra javasolta a kormány.
Ez ügyben kisebb nyilatkozatháború zajlott le nemrég Szita Károly és Lamperth Mónika belügyér között; utóbbi egyben az egyik kaposvári választókerület országgyűlési képviselője is. E posztját éppen a polgármesterrel szemben nyerte el minimális fölénnyel, tagadhatatlanul ügyes kampány után, amelynek során a rossz nyelvek szerint több időt töltött a kaposvári piacon, mint az összes kofa együttvéve, s a werberi recepthez tartva magát fűt-fát ígért az ott megfordulóknak. A közelmúltban azután mégis létrejött egy eredetileg korábbra tervezett, de a miniszter asszony által akkor lemondott találkozó Lamperth Mónika és Szita Károly között. Pontosabban: a város vezető tisztségviselői és a városháza tanácsnokai fogadták a belügyminisztert, igyekeztek megismertetni vele a szűkebb hazájában élő reményeket, s kérték hathatós segítségét a kaposvári tervek megvalósításához.
A csaknem kétórás tanácskozást követő sajtótájékoztatón a felek, ha nem is meleg, baráti, de nyugodt és udvarias légkörben számoltak be megbeszéléseikről. Szita Károly azt emelte ki, hogy a város számít a kormány segítségére - többek között - az oktatás fejlesztése, a szennyvíz-beruházások és a bérlakásépítés terén, valamint egy nagyobb térséget érintő program, jelesül a taszári reptér kettős, katonai-polgári hasznosítását illetően. Lamperth Mónika arról szólt, hogy a város pályázatai közül a panelfelújításra beadott simán nyert, az oktatásfejlesztés címzett támogatására beadott négy kaposvári igény pedig túlzott. Habár az elképzelések jók, egy-egy város még két ilyen támogatást sem szokott kapni egyszerre (arról persze hallgatott a miniszter asszony, hogy esetünkben egyet sem kapott). A vendég felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az egészségügyet, jelesül a kaposvári kórházat is jó volna favorizálni. Vendéglátója erre megjegyezte, hogy annak gazdája a megyei önkormányzat, tehát kórházpénzre nem a városnak kell pályáznia. A belügyminiszter azt is elmondta: fölhívta a városatyák figyelmét a városrehabilitációs pályázati lehetőségekre, s biztosította a jelenlévőket arról, hogy számára szűkebb hazájának örömei és gondjai mindig is kiemelten fontosak maradnak.
Szita Károlytól a ceremóniát követően azt tudakolta Luthár Péter: miért volt szokásától eltérően már-már kínosan diplomatikus modorú, hiszen az elmaradt támogatások okán azelőtt meglehetősen élesen bírálta a belügyminiszter-képviselő asszonyt?
- Azért, mert a megbeszélés után úgy látom, hogy most időt kell adnunk a város országgyűlési képviselőjének - felelte a polgármester. - Segítséget kértünk, s tisztelettel meg fogjuk köszönni, ha megkapjuk. Abban reménykedem, hogy a somogyi képviselők pártállásuktól függetlenül támogatni fogják a parlamentben a megyeszékhelyet. Bízom benne, hogy a következő időszakban sok pályamunkánk sikert arat, hiszen ezeket ugyanazok készítik, akik a két-három évvel korábbi nyertes pályázatokat, s minden kaposvári polgárt szolgál majd mindaz, ami a magunk erejéből és a központi támogatásokból megvalósulhat. Remélem, Lamperth Mónika sikeresen tud lobbizni választóiért.
Luthár Péter - Szabad Föld