Az EU regionális politikája befektetés

Az Európai Unió (EU) regionális politikája nem jótékonyság, hanem befektetés, amelynek célja, hogy kiegyenlítse a különböző regionális fejlettségi szinteket - mondta Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa pénteken, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciója kihelyezett budapesti vezetőségi ülésének második napján.

Dátum: 2010-03-05 11:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=146921
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:32:19.934277, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az EU kohéziós politikájával foglalkozó ülést megnyitó beszédében kiemelte, hogy a regionális politikának minden régióra ki kell terjednie. A biztos szerint téves az az elképzelés, amely néhány tagállamban máig jellemző, hogy a szegényebb régiók felkarolása nem jár előnyökkel a gazdagabb területek számára. A régiós fejlesztések a nettó befizetőknek is hasznára válnak, amennyiben például bővülnek a felvevő piacok, és megszűnik a belső migráció - fejtette ki.

Az, hogy mennyire tudják majd biztosítani a régiók közötti egyenlő elbánást, alapvetően attól függ, mennyi pénz jut erre a célra a költségvetésből. A regionális biztos elmondta: intenzív egyeztetést folytat az érintett - a kutatás, az ipar, a közlekedés, a klímaváltozás ügyeiben illetékes - biztosokkal, és integrált megközelítést akarnak alkalmazni a programok kialakításakor.

Johannes Hahn azt mondta, az unió új, Európa 2020 nevet viselő versenyképességi stratégiájában kiemelt szerepet játszik a kohéziós és a regionális politika, alapvető cél, hogy Európát közelebb hozzák az emberekhez. A stratégiában megfogalmazott projektterveket csak a regionális helyi hatóságokkal közösen lehet irányítani és végrehajtani - hangsúlyozta.

Kevesebb stratégiai prioritást kell meghatározni, ám azokat alaposabban, következetesebben kell megvalósítani az egyes régiók közötti különbségek, például az eltérő földrajzi adottságok figyelembe vételével - mondta a regionális biztos.

Johannes Hahn utalt a részben magyar kezdeményezésű Duna-stratégiára, és kiemelte: a jövőben fontossá válnak a makroregionális együttműködések, amelyek - ha megalapozottak - kiegészíthetik az uniós stratégiát. Meg kell nézni, hogy a Balti-stratégia, illetve a most formálódó Duna-stratégia életképes-e, elbírja-e őket a költségvetés, és ha igen, akkor létre lehet hozni további hasonló programokat.

A regionális biztos hangsúlyozta, hogy a vidéki dimenzió nem fog háttérbe szorulni, viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az EU lakosságának 80 százaléka városokban él, a városok a legnagyobb energiapazarlók. Ezért különös figyelmet kell fordítani például a tömegközlekedés fejlesztésére, az épületek szigetelésére, az infrastruktúra fejlesztésére.