Több és jobb munkahelyet kell teremteni
Őry Csaba fideszes EP-képviselő csütörtökön a foglalkoztatáspolitika jövőbeli uniós kihívásairól tartott előadást az Európai Néppárt frakciójának budapesti elnökségi ülésén.
Dátum: 2010-03-05 16:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=146950
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:32:29.248736, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Őry, az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának néppárti koordinátora előadásában kiemelte, hogy a közeljövő legfőbb célkitűzése a gazdaság újbóli lendületbe hozása a kis-és közepes vállalkozások támogatása által, valamint több és jobb munkahely teremtése az Unió polgárainak.
Jóllehet a pénzügyi és gazdasági válság miatt óriási ütemben nő a munkanélküliek száma az EU-ban 2008 óta, mégis van néhány tagállam, mint például Hollandia, Dánia, Ausztria, amely sikeres munkaerőpiaci intézkedésekkel meg tudta őrizni relatíve magas, a 70 százalékos lisszaboni célkitűzéshez közeli foglalkoztatási rátáját. A 2004-ben hazánkkal együtt csatlakozott országok között is találhatunk "jó tanulókat", vegyük csak Szlovéniát, Csehországot vagy Bulgáriát. Ezeknek az országoknak a titka a nők 60 százalék feletti foglalkoztatása, a munka és a családi élet megfelelő összeegyeztetése (részmunkaidős foglalkoztatás), a kis-és közepes vállalkozások megfelelő támogatása és bürokratikus terheik csökkentése, az adócsökkentés, valamint támogatás biztosítása új vállalkozások alapításakor. Emellett persze nem felejtkezhetünk el a felelősségteljes államháztartási politikáról és a költségvetési fegyelemről sem, továbbá megfelelő pénzügyi tartalékok felhalmozásáról jobb időkben, hiszen csak ilyen feltételek teljesülése mellett finanszírozhatók a rendkívüli válságkezelő intézkedések.
A magyar gazdasági és foglalkoztatási helyzet bemutatásakor a fideszes EP-képviselő sajnos csak rendkívül rossz eredményekről tudott számot adni néppárti kollégáinak: a magyar államadósság jelenleg meghaladja a GDP 80 százalékát (a legrosszabb mutató az Unióban), a foglalkoztatási ráta a 2001-es 56,2 százalékról (Fidesz-kormány) 2009-re (MSZP-kormány) 55,4 százalékra csökkent, a munkanélküliség pedig a 2001-es 5,7 százalékról 2009-re 10,1 százalékra nőtt (mindkét mutatóval sereghajtó Magyarország az Unióban). És jóllehet számos jogszabály elfogadásával a keretét megteremtette a kormány válságkezelő intézkedések bevezetésének, végrehajtásukra azonban már nem volt meg a megfelelő pénzügyi keret, hiszen már a válság előtt elfogytak pénzügyi tartalékaink.
Az új EU 2020 Stratégia kapcsán a néppárti koordinátor kiemelte annak szükségességét, hogy a kis-és közepes vállalkozások, mint a gazdasági növekedés fő mozgatórugói megfelelő hangsúllyal szerepeljenek a Lisszaboni Stratégiát felváltó versenyképességi Stratégiában. Emellett elengedhetetlen, hogy megfelelő pénzügyi háttérrel fenntartsuk az Unió kohéziós, valamint közös agrárpolitikáját is. A fideszes EP-képviselő itt utalást tett egy, a Marshall-segélyhez hasonló, a jövőben lehetőség szerint bevezetendő új speciális felzárkóztatási alapra is, az Unióban fennálló jelentős különbségek mérséklésére.