Kósa Lajos beszédének leirata

Kósa Lajos a Fidesz-KDNP március 15-i ünnepi megemlékezésén, kampánynyitó nagygyűlésén elhangzott beszédének leirata.

Dátum: 2010-03-15 20:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=147432
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:35:04.681557, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Ismerje meg a nép az igazságot, és biztonságban lesz az ország - 150 évvel ezelőtt Kossuth, Deák, Batthyány kortársa, Abraham Lincoln mondta ezt, amikor elnök lett az Egyesült Államokban. Az alapján mondta, amit az európai forradalmak és a '48-as fiatalok is mondtak. Ismerje meg a nép az igazságot, és biztonságban lesz az ország. Jókai ennél is tovább ment. Ő azt állította, mindegy mit mondanak, a hazugnak akkor sem lehet hinni, ha igazat beszél.

'48. március 15-ét forradalomként tartjuk emlékezetünkben. És az is volt, hiszen egészen hihetetlen gyorsasággal változtattak meg a magyar emberek, a magyar emberek összefogása évszázados, fél évezredes hagyományokat. De a magyar forradalom, az törvényes forradalom volt. Nem döntöttek, borítottak. Nem az erőszakot hirdették, hanem a szabadságot és a rendet, a törvényességet.

Gondoljuk csak meg, március 15-én Deák, Kossuth, Széchenyi, Batthyány és a többiek néhány hét alatt fektették le annak a demokratikus szabad Magyarországnak az alapjait, amelyre még mindig emlékszünk, és mindig velünk van. Hiszen az Országgyűlés elfogadta a törvényeket, és a magyar király Bécsben április 11-én kihirdette az áprilisi törvényeket. Április 11-én. Így április 11-e az a nap, amikor a rendre, a szabadságra, a törvényekre támaszkodó magyar politikai közösség kivívta a polgári demokráciát és szabadságot Magyarországnak, és ezt a magyar kormány elismerte. Április 11-e a mi napunk. S ez a törvényesség, ez a rend magyarázza azt, hogy hogyan foghatott össze a magyar politikai nemzet akkor, amikor a forradalom győzelmével mégiscsak fegyverrel kellett megvédeni a vívmányokat.

És gondoljuk csak meg, hogy ki mindenki küzdött velünk ezért a szabadságért. A magyar szabadságért. Éljen a magyar szabadság - mondta Leiningen-Westerburg, mielőtt csatába vezette a fiait. Damjanich azt mondta, hogy éljen a magyar szabadság. Dembinszky, gondoljuk csak meg, ki mindenki tartott velünk. Mondhatnák persze, könnyű volt Kossuthnak, neki Dembinszkyje volt és nem Demszkyje.

De akkor a nemzet legjobbjai kiálltak a szabadságunkért. Kiálltak a rendért, nem törni, zúzni akartak. Nem indulatból dolgozni, hiszen tudjuk, az indulat nem tud építeni. A szélsőséges indulatok nem tudnak építeni. Ezt a közelmúltból is tudhatjuk, hiszen nézzük csak, itt a tévészékház. Az egyik szélsőség elkótyavetyéli, a másik felgyújtja. Építeni egyik sem építi. Az építés csak törvényes rend alapján mehet.

S akkor, amikor a magyar szabadságot, a magyar alkotmányosságot kellett megvédeni, mindenki egyszerre mozdult érte. Mindenki.

S mindegy, hogy végül is a szabadságharc elbukott, mert a szabad Magyarország alapjait lerakták. Április 11-ét soha nem lehetett kitörölni a magyar alkotmányosságból, mert április 11-én győztünk, mi mindnyájan, magyarok. Április 11-én ezért győznünk kell.

S április 11-e még egy fontos szempontból minden magyar szívének kedves. A magyar költészet napja. S az a költő, József Attila, akinek a születésnapját ünnepeljük ekkor, hogyan is írt nekünk, mit hagyott örökül a szabadságról: "Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet".

Nem káoszt, rendet. Mert mindenki számára világos, a szabadság a jog uralma. Ha jog van Magyarországon, szabadság is van Magyarországon. Ha jog van Magyarországon, akkor nincsenek bűnözők. Mert a jog utoléri őket. Hiába kapaszkodnak mentelmi jogért, kiváltságokért. Senki nem menekülhet el a törvény elől egy szabad törvényes országban.

Ezért nincs más választás, szabadság, és nem erőszak, nem ribillió, nem önkény. Szabadság. Mi magyarok, akik húsz évvel ezelőtt térdre rogyasztottuk a szocialista rezsimet, nem választhatunk más utat, mint a szabadságot. Elég erősek leszünk ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk a kádárizmusból megörökölt erkölcstelen oligarchiákat, a kádárista mentalitásokat, és egyszer és mindenkorra száműzzük őket a magyar közéletből.

Mindenkire szükség van, ahogy '48-ban is mindenkire szükség volt. Nem számít, hogy korábban ki hova szavazott. Mindenkit arra kérünk, '48-ban Kossuth a nemzetet arra kérte, álljon ki az áprilisi törvények mellett.

S hogyan szólt Kossuth, amikor visszajött Bécsből az országgyűlési küldöttség, elfogadva, elfogadtatva az április törvényeket? Azt mondta: a munka napja nehezebb, mint a veszélyé. E munka tekintetében oly közszellemre van szükség, mely áthatva a szabadság lelkesedésétől, azon meggyőződés által vezéreltessék, hogy a szabadságnak konszolidációjára jogszerű rend és jogszerű nyugalom kell. Ma sem kívánhatunk mást.

Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!