Nemeskürty István beszédének leirata
Nemeskürty István a Fidesz-KDNP március 15-i ünnepi megemlékezésén, kampánynyitó nagygyűlésén elhangzott beszédének leirata.
Dátum: 2010-03-15 20:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=147433
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:35:05.075081, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Felséges haza, elvégre tennünk is kellene valami nagyszerűt már, ha a nemzetek sorábul dísztelenül kisodortatni nem akarunk. Fajtánk most bizonyosan bukik, ha meddő vitatkozások vágásiból kibontakozva a tények mezejére nem áll. Házsártos, egymást üldöző népbül, mely erejét kölcsönös zsibbasztására fecsérli, elvégre egy családdá, egy és oszthatatlan nemzetté akarunk, és Isten segítségével fogunk is összeforrni - Széchenyi István, a Magyar Királyi Helytartótanács közlekedési bizottságának elnöke vezette be e szavakkal hazánk közlekedési rendszerének megalkotására tett javaslatát az Országgyűlésben.
1848. januárját írjuk, két hónap van még márciusig. Így indult meg az a példátlan arányú vasútépítés a mainál sokkal nagyobb országban, melyet napjainkban kártékony erők elsatnyítani igyekeznek.
Akkor még hatott Petúr bán Katona József által megfogalmazott szemrehányása: csak összetett kézzel várakoztok, hogy majd helyettünk fog dolgozni a sors? Mi sokáig várakoztunk. Mintha életerőnk is elfogyott volna. Lássunk végre munkához, ne bízzuk magunkat a sors kegyeire. Fektessük le újra az ellopott sínek helyett az újakat.
"Mozdulnunk kell (...), s nehogy hátrafelé nyomattassunk, lépjünk inkább előre! (...) A lehető jót akarom elérni (...). Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia (...), nincs annyi gondom tudni: valaha mik voltunk, de inkább átnézni: idővel mik lehetünk. A múlt elesett hatalmunkbúl, a jövendőnek urai vagyunk" - e mondatok a Hitel befejező szavai.
1848 nagyjai sikerre vitték a nemzet közjót teremteni kész terveit. És amikor fegyveres erőszakkal támadott ránk a bécsi dinasztia, sőt az orosz cár haderejét is ránk szabadították, mi puskáink golyóival védekeztünk. Ma erre nincs szükség. Más golyóink vannak. Méghozzá magyar mérnök találmánya, a golyóstollak.
Ha a közelgő országgyűlési választás napján golyóstollunkkal a megfelelő négyzetbe írjuk a kereszt jelét, vagy az X betűt, újjászervezhetjük életünket. De csak akkor, ha az ország lakosságának többsége így dönt. A nemzeti akaratnak élve kell maradnia. Mint ahogy életben maradt a holtából újjászületett Lánchíd, pedig a szabadságharcban kis híján elpusztították, nem is szólva 1945. januári felrobbantásáról. Akkor derült ki, akkor is kiderült a hidak nélkülözhetetlensége, tájakat, városokat, országokat kötnek össze, és ami a legfontosabb, használóik, bármily nyelvet beszéljenek is, bármily nézetet valljanak is, amíg a hídon átkelnek, közös cél felé tartanak, jelképesen a jövő felé.
A rövidesen megválasztandó, képünket viselő képviselőknek soha sem szabad feledniük Petőfi Sándor 1848. július 4-én a Nemzetgyűléshez, annak megnyitása napjára írott intelmét: "Bármily erővel, bármily áldozattal, bár mind egy szálig elvesztek belé, hazát kell nektek is teremteni! (...) Számot vetett-e mindenik magával, minő dologra szánta el magát? (...) Akit nem égő honfi érzelem, és tiszta szándék vezetett ide, kit a hiúság, vagy silány önérdek csábít e helyre, az szentségtelen lábbal ne lépjen a szentelt küszöbre, mert (...) átok, s gyalázat lesz kísérete".
Úgy legyen.