Önkormányzatok az unióban: érdekeinket ismerni kell!
Az Európai Unióhoz való csatlakozás csak abban az esetben jelent esélyt az önkormányzatok számára, ha érdekeiket megtanulják felismerni, és képviselni is tudják azokat. Erről Az önkormányzatok helyzete az Európai Unióhoz történő csatlakozás után című konferencia résztvevői beszéltek pénteken Budapesten. A felszólalók egyetértettek abban is, hogy a kormány felelőtlen politikájának árát a települések fizetik meg.
Dátum: 2003-05-09 18:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=10330
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:18:54.786616, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Barankovics Akadémia Alapítvány és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség közös rendezvényén Harrach Péter MKDSZ-társelnök elmondta: a választások során megvásárolt szavazatokat a kabinet utólag az önkormányzatokkal fizetteti meg. Leszögezte: a települések a rendszerváltás óta nem voltak a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben.
A kereszténydemokrata felfogásról szólva hangsúlyozta, hogy az a polgári oldal eszmei alapja, amelyben fontos szerepet tölt be a közösségekre épülő társadalom gondolata.
Pályázatok: internet és nyelvtudás
Hölvényi György a Barankovics Akadémia Alapítvány elnöke úgy látja: az önkormányzati törvény kiállta az idők próbáját. Az Európai Parlament munkatársa szerint ez egyrészt a rendszerváltás utáni évek konszenzuskényszerével magyarázható, de mint megfogalmazta, annak is köszönhető, hogy a jogszabály szövegébe bekerültek az önkormányzati kultúrával rendelkező országok szakértőinek javaslatai is. Hölvényi György arról is beszélt, hogy az önkormányzatiság szempontjából mennyire fontos lehetőségeink számbavétele és érdekeink tisztázása.
Utalt az Európai Unió társadalomképének és intézményrendszerének kereszténydemokrata gyökerére, amelynek kapcsán emlékeztetett rá, hogy az Európai Parlament legnagyobb frakciója jelenleg is az Európai Néppárt.
Hölvényi György rendkívül fontosnak tartja az uniós pályázati rendszer kellő ismeretét. Ezzel összefüggésben külön kiemelte az internet-használat és az angolnyelv ismeretének szerepét.
Naivitás a gyors gazdagodásban hinni
Gábor Dzsingisz, a Hollandia budapesti nagykövetségének munkatársa a magyar társadalmi valóságról - saját megfogalmazása szerint - kívülállóként mondott véleményt. Szerinte Magyarország félúton van a felzárkózást tekintve, és sorsa még nem dőlt el. Rendkívül károsnak tartja a társadalom atomizáltságát és a Kádár-kori struktúrák továbbélését. Úgy vélte, csak látszat az ország kedvező gazdasági és jogi helyzete, mert - mint mondta - az egyén szintjén sok az elszomorító jelenség. Ezek közé sorolta a gyors és erőfeszítések nélküli meggazdagodásba vetett hitet. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a nyugat-európai kibontakozáshoz is két generáció kellett.
Gábor Dzsingisz aggodalmainak adott hangot a mezőgazdaságot, vagy ahogyan fogalmazott, a rendszerváltás mostoháját illetően is. Közlése szerint egyetlen rendszerváltás utáni kormány sem tette meg a szükséges lépéseket, jóllehet az agrárium az unió intervenciós politikájának a veleje.
A kormány helyett az önkormányzatok fizetnek
Pokorni Zoltán az Orbán-kormány oktatási minisztere rámutatott: a kormány nem felemelte, hanem felemeltette a közalkalmazottak fizetését, mivel ennek fedezetét csak részben bocsátotta az önkormányzatok rendelkezésére.
A Fidesz alelnök-jelöltje megjegyezte, a korábban közgazdasági lehetetlenségnek tűnő kampányígérteket a kormány csak úgy tudta valóra váltani, ha ennek árát az önkormányzatokkal fizetteti meg.
Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy a nyolc önkormányzati szövetség megállapítása szerint a költségvetésből a közalkalmazotti fizetésemelésekre összesen 117 milliárd forint hiányzik. - Ezt az önkormányzati ellátó- és intézményrendszer lebontásával akarják pótolni - mondta, jelezve, hogy e lépéseknek mintegy 150-160 intézmény esik áldozatául. Összehasonlításképp emlékeztetett rá, hogy az Orbán-kormány négy éve alatt mindössze 42 iskolával lett kevesebb az országban.
Bírálta a kabinetet amiatt is, mert a koncepciótlan béremelések miatt 150 milliárd forintot szórt ki az ablakon. A közoktatási törvény módosítása kapcsán elmondta: a kockázatok nem egyből jelentkeznek, így azokat egy kormányváltással még korrigálni lehet.
Lopakodó kodifikáció és szociális katasztrófa
Mikola István volt egészségügyi miniszter az orvostudomány fejlődése és az állam gazdasági lehetőségei között fennálló ellentétekre hívta fel a figyelmet. Kizártnak tartja, hogy minden egyes állampolgárnak a maximumot lehessen nyújtani. Így van ez a nálunk jóval fejlettebb Svájcban is, ahol az egészségügyre a magyarországi fejenkénti 300 dollárral szemben 5500-at költenek évenként. - Úgy kell gyógyítani, hogy a másiknak is jusson - húzta alá.
Mikola István az egészségügyi kormányzat munkájából hiányolja azt az Orbán-kormány egészségpolitikáját meghatározó alapelvet, miszerint a szféra nem válhat a profitorientált rablógazdálkodás áldozatává.
Bírálta a kormányzatot amiatt is, mert elődje gyakorlatával szakítva konszolidáció nélkül privatizálja az egészségügyet. Mikola István a kórháztörvény átszabásáról azt mondta: lopakodó kodifikáció, amely egységes jogi szabályozás hiányában salátatörvények formájában, a szakemberek által is átláthatatlan módon kívánja szabályozni az egészségügyet. - A törvényt vissza kell vonni, mielőtt irreverzibilis szociális katasztrófát elő - hangsúlyozta.
fidesz.hu