Hálaadó szentmise a "szegények orvosáért"

Hálaadó szentmisét mutatott be Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásáért szombaton, a budapesti Szent István-bazilikában.

Dátum: 2003-05-10 13:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=10344
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:18:59.286269, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A boldoggá avatott ereklyéje előtt bemutatott szertartáson részt vett Paskai László nyugalmazott bíboros, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a testület több tagja, szentbeszédet mondott Konkoly István szombathelyi megyés püspök.

A katolikus egyházfő március 23-án avatta boldoggá a "szegények orvosát" Rómában.

Erdő Péter a hálaadó szentmisén boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárását kérte az orvosokért, az egészségügyi dolgozókért, a családokért és minden beteg emberért.

Mint mondta, bárcsak lenne egy méltó emlékhely Körmenden, abban az épületben, ahol egykor Batthyány-Strattmann László kórháza működött.

Konkoly István szentbeszédében kiemelte: II. János Pál pápa nem véletlenül nevezte a boldoggá avatáskor - világi hívő mellett - családapának Batthyány Lászlót. A püspök szavai szerint a keresztény családot jogosan nevezhetjük családegyháznak, hiszen abban folytonosan tanítják és élik az evangéliumot, és ez szükségképpen kisugárzik más családokra és közvetve az egész társadalomra.

Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy e családeszme megjelenése terén sok-sok hiányosság tapasztalható, amelynek egyik oka a vallási tájékozatlanság. Konkoly István feltette a kérdést: hogyan várhatnánk el egy olyan eszmény széles körű megvalósítását, amelynek tudata hiányzik a katolikus közgondolkodásból?

- Valljuk be őszintén, felnőtt híveink többsége nem részesül az életkorának megfelelő rendszeres és színvonalas hitoktatásban - mondta.

Hozzátette, hogy a templomba járó hívek aránya országos átlagban csupán 10-15 százalékra tehető, és a vallási, világnézeti ismeretek terén kevesen élnek az önképzés lehetőségével.

A megyés püspök kiemelte: szükség lenne olyan elkötelezett keresztényekre, akik nem érik be azzal, hogy megkeresztelkednek, hanem vállalják annak következményeit is; igyekeznek az evangélium szerint élni, szavukkal és példájukkal tanúságot tesznek, egyszóval hiteles képet adnak arról, mit ér a keresztény ember, a katolikus keresztény.

Konkoly István rámutatott arra, hogy ilyen elkötelezett hívő volt Batthyány-Strattmann László is, aki évtizedekkel a II. vatikáni zsinat előtt már példamutatóan gyakorolta az apostolkodás, a tanúságtétel korszerű és hatékony formáját.

Batthyány-Strattmann László 1870-ben született Dunakilitin.

1900-ban általános orvosi diplomát szerzett, két év múlva pedig megalapította első magánkórházát Köpcsényben (Kittsee).

Kezdetben általános orvosként dolgozott, majd letette a sebész- és szülészorvosi vizsgát, és megszerezte a szemészorvosi oklevelet is.

1915-ben öröklés révén megkapta a hercegi címet.

A trianoni békekötés után körmendi birtokára költözött, és kastélyának egyik szárnyában megalapította második kórházát, ahol főként szembetegeket kezelt; a legszegényebbeket ingyen gyógyította.

Batthyány-Strattmann László 1931-ben Bécsben halt meg, a családi sírboltban Németújváron (Güssing) helyezték nyugalomra. Boldoggá avatását 1944-ben Bécs akkori bíboros-érseke és vele egyidejűleg a szombathelyi püspök kezdeményezte.

MTI - fidesz.hu