A Terror Háza jó múzeum

Szolzsenyicin után a leghíresebb szovjet disszidensnek nevezett Vlagyimir Bukovszkij a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mondott beszédet a Terror Háza előtt. A szovjet börtönöket, kényszermunkatáborokat és pszichiátriai intézeteket megjárt, Cambridge-ben élő Bukovszkijnak hamarosan magyarul is megjelenik Moszkvai per című könyve.

Dátum: 2003-05-10 14:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=10345
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:18:59.586577, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- Hogy tetszett a Terror Háza?

- Nemcsak történészi szempontból pontos és korrekt, de izgalmas is: vizualitása lehetővé teszi, hogy a fiatalabb generációk is megértsék a múltat.

- Nyilván tudja, hogy Magyarországon a múzeum számos kritikát kapott: aktuálpolitikai szempontok érvényesítésével vádolták, illetve azzal, hogy nem egyforma hangsúllyal mutatja be a két diktatúrát.

- Nyugaton kevéssé ismert Magyarország fasiszta időszaka, én az ezzel kapcsolatos információimat épp a Terror Házából nyertem. Ez egy jó múzeum.

- Önt 1963-ban tartóztatták le először, két évet töltött pszichiátriai intézetekben, tapasztalatait később Nyugaton publikálta.

- Ezek az intézmények jóval keményebbek voltak a lágereknél vagy a börtönöknél; tele többségében gyilkosság miatt elítélt elmebetegekkel, akik bármely pillanatban megölhettek. Könyvemben, a magyarul is megjelent És feltámad a szél-ben ismertettem néhány, akkoriban rendszeresen alkalmazott, sok esetben halálos végkimenetelű kínzási módszert, például amikor az embert a fejétől a sarkáig vizes vászonba csavarták, amely száradáskor összezsugorodott.

- Miért kerültek politikai elítéltek pszichiátriai intézményekbe?

- Hruscsov és Brezsnyev alatt a szovjet rezsim javítani akart az imázsán, nem akarta kivégzéssel büntetni a politikai engedetlenséget. Így nem volt annyira látványosan elnyomó a rendszer: hiszen az emberek néha megőrülnek. Miután sikerült az ezekkel kapcsolatos publikációimat kijuttatnom az országból, nyugaton kampány indult a szovjet pszichiátria ellen, aminek következtében a Nemzetközi Pszichiátriai Társaság kizárta a Szovjetuniót soraiból.

- Önt 1976-ban egy chilei kommunistára, Luis Corvalanra cserélték, így hagyhatta el az országot.

- Hatalomra jutása után Pinochet számos kommunistát börtönzött be, köztük a kommunista párt első titkárát, Corvalant. A keleti blokkban az ő kiszabadulásáért kampányoltak, Nyugaton meg értem. Moszkvába vittek, majd 12 KGB-tiszt ellenőrzésével Svájcba repítettek. Az elején azt hittem, kivégeznek.

- Hamarosan megjelenik magyarul Moszkvai per című könyve. Hogyan jutott hozzá a ma már titkosnak minősülő dokumentumokhoz?

- Jelcin engedélyével a kilencvenes évek elején betekinthettem a központi bizottság aktáiba, az ott talált dokumentumok egy részét dolgozom fel könyvemben, a hatvanas évek végétől a Szovjetunió bukásáig bezárólag.

- Egy brit parlamenti beszédében az Európai Uniót a Szovjetunióhoz hasonlította. Miért?

- Már a kettő felépítése is hasonló: a Szovjetuniót 15 nem választott személy vezette, az uniót felelősségre nem vonható személyekből álló bizottság irányítja; a szovjet alkotmány egy passzusa szerint a tagállamoknak joguk volt a kiválásra, de ennek nem volt kialakult formája, az EU-ban még ennél is rosszabb a helyzet: nincs deklarálva, hogyan léphet ki egy állam az unióból. A Szovjetunió erőszakkal jött létre, az EU megszállás nélkül ugyan, de szintén erővel keletkezett. Az EU-ban intellektuális gulágról beszélhetünk: habár az új baloldal egy puhább ideológiát testesít meg, az ellenzéket ugyanúgy elszigeteli, és szociális páriaként kezeli.

- Ezek elég populista, nem túl meggyőző párhuzamok.

- Nincs gazdasági vagy egyéb kényszer, amely az unió létét igazolná. Sajnálom a kelet-közép-európai országokat, hogy önállóságuk visszaszerzése után újabb függőséget keresnek maguknak, habár pszichológiailag érthető a folyamat.

- Ön többször értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy kelet-európai volt kommunista vezetők a rendszerváltás után is meghatározó politikussá válhattak. Nem az emberek választanak?

- Az emberek volt nácikat is megválasztanának, ahogy Németországban a háború után más pártok színeiben meg is választottak.

- Ön szerint a kelet-európai utódpártok nem változtak?

- Annyira, mint amennyire az egykori náci pártok is átalakultak volna. Még átalakulásuk sem elégséges ok arra, hogy a politikában maradjanak. Putyin a KGB-nél szolgált: el tudja képzelni, hogy 1955-ben a németek egy korábbi Gestapo-tisztet választanak meg kancellárrá? Ez sérti a meggyilkolt milliók emlékét. Nem akarom meggyőzni a kommunistákat, nem akarom őket felakasztani vagy a gulágra küldeni, csak távozzanak. Iszonyatos bűnöket követtek el, amelyekre nincs bocsánat, és sokan nem ismerték el vétkeiket.

- Ön tavaly kampányt indított a BBC ellen, felszólítva a nézőket, hogy ne fizessenek a csatornának annak elfogultsága miatt.

- Ez nemcsak az én véleményem: számos szakmai szervezet is megállapította, hogy a BBC elfogult az Európai Unióval kapcsolatban, a Labour párt irányában a konzervatívok ellenében, és a palesztinok irányában Izrael ellenében. Pedig a BBC közszolgálati csatorna, amelyet mindenki, akinek tévékészüléke van, finanszíroz. Nem fizetek ellenséges propagandáért, mert akkor én is bűnrészes leszek.

Varró Szilvia - Népszabadság